A felmérés szerint az EU 27 tagállamában a válaszadók úgy gondolják, hogy a régiójukban megoldásra váró legfontosabb kérdések a megélhetési költségek (31 százalék), a gazdasági helyzet és a munkanélküliség (26 százalék), valamint az egészségügy (26 százalék). Ezt a lakhatás (20 százalék), a környezetvédelem és az éghajlatváltozás (19 százalék), valamint az oktatási rendszer (18 százalék) követi.
A megkérdezettek a gazdaság helyzetét, a társadalmi igazságosságot és a foglalkoztatást (29 százalék) Európa jövőjének egyik legfontosabb dimenziójaként írták le, amelyet az éghajlatváltozás és a környezetvédelem (24 százalék), az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport (24 százalék), a demokrácia, az értékek és jogok, valamint a jogállamiság (21 százalék), az egészségügy (21 százalék), az EU biztonsága és védelme (20 százalék) és a migráció (19 százalék) követ.
A regionális és helyi önkormányzatokba vetett bizalom továbbra is nagy, csakúgy, mint az EU-ba vetett bizalom. A válaszadók 58 százaléka bízik a regionális és helyi önkormányzatokban, ellenben 38 százalékuk nem bízik bennük. Ugyanezek az arányok figyelhetők meg az EU-ba vetett bizalom tekintetében is.
Régiójának jövőjét illetően az európaiak 66 százaléka optimista, 32 százalékuk borúlátó. Az egész EU jövőjét illetően ugyanakkor 55 százalékuk derűlátó, míg 42 százalékuk pesszimista. A felmérésből az is kiderült, hogy az európaiak többsége (47 százalék) továbbra is pozitív képet alkot az EU-ról, míg 21 százalékuk negatív, 30 százalékuk pedig semleges képet.
A magyarok borúlátóbbak
Miközben az EU 27 tagállamában az állampolgárok átlagosan 82 százaléka elégedett életminőségével, addig a magyar válaszadók csupán 62 százaléka fogalmazott meg hasonlóan pozitív véleményt, 36 százalékuk pedig rossznak tartja a helyzetét. Itthon a legfőbb aggályokat az egészségügy (40 százalék), a megélhetési költségek (33 százalék) és az oktatási rendszer (27 százalék) kérdése okozza. Az ország gazdasági helyzetével a magyarok 52 százaléka elégedett, 46 százaléka elégedetlen, szemben az EU 65-32 százalékos átlagarányaival.
