Ünnep-e az ünnepnap?

Advent időszaka van. Készülünk a karácsonyra, a kereszténység és sok millió ember egyik legnagyobb ünnepére. De mit is értünk valójában azon, hogy ünnep? Mit kell tegyünk azért, hogy az ünnepnap valójában ünnep legyen? A szó legbensőségesebb értelmében.

December 24-re, szentestére már minden kész: a vacsora, a feldíszített fa, helyén vannak az ajándékok. Meggyújtjuk a gyertyákat, felcsendül a közös ének - valóban eljött az ünneplés ideje. Előfordulhat azonban mindezek ellenére, hogy nem érezzük az ünnep erejét, nem érezzük magunkat felhangoltan, sőt: egyszerűen nem érzünk semmit.

Napjainkban ugyanis sajnos az ünnepre való készülődéshez sokszor feszültség, szorongás is társul: mit kell még megvenni, ki süti idén a bejglit, mikor is van az óvodai karácsonyi ünnepség? Így mire elérkezünk az ünnephez, fáradtak és kimerültek vagyunk, az az öröm csupán, hogy végre leülhetünk - ha éppen nem mi adjuk az ünnepi ebédet vagy vacsorát. Elvész a lényeg: hogy legbelül is ünnepeljünk, és ne csupán a külsőségekben.

Nem biztos, hogy az ünnep ünnepnapra esik

Könnyen megtörténhet, hogy egy szokványos hétköznap válik piros betűs ünneppé, és nem akkor ünnepelünk, amikor kötelező. Ünnepnappá mi is tehetünk egy-egy napot, pillanatot, gondoljunk csak az évfordulókra, számunkra jeles napokra - nem kell hozzá, hogy milliók ünnepeljenek egyszerre. Ha a szavak mögött nem csak üres mondatok és gesztusok állnak, hanem valódi érzések, könnyen és kevéssel bearanyozhatjuk bármelyik "közönséges napot".

Mert sajnos, amikor "hivatalosan" ünnepelünk, mintha minden épp ellenkezőleg történne. Telis-tele vagyunk külsőségekkel, tárgyakkal, és aztán az ehhez kötődő érzések vagy megszületnek, vagy nem. Pedig karácsonykor mindannyian vágyunk valamire, arra, amit sablonos kívánságainkban is megfogalmazunk, hogy legyen a karácsonyunk boldog, áldott, de legalább kellemes. Kötődünk ehhez az ünnephez, mert a gyermekkorunkat idézi. De hogy milyen lesz valójában, az nem az ajándékok, a szavak, a külsőségek nagyságától függ. Hanem attól, hogy mi igazi belőle.

"Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát. Keféld meg hajad vizes kefével. Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl reá, testben és lélekben. S nemcsak a naptárnak van piros betűs napja. Az élet elhoz másféle, láthatatlan ünnepeket is. Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre." Márai Sándor: Az ünnepekről (Füveskönyv)

Állandó rohanásban

Az ünnepet bensőségessé, igazivá kell tennünk, ebben áll a felelősségünk. Mindannyian csöndre, meghittségre vágyunk, mégis rohangálunk. Futkosunk a tömegben, boltról boltra, kényszeredetten ajándékot keresünk; igyekszünk ebben is megfelelni a társadalmi elvárásoknak. Az érzelmi töltet helyett "piaci értékkel", tárgyakkal és külsőségekkel próbálkozunk, igyekszünk feszültségeinket palástolni. Pedig csak rajtunk múlna, hogy az érzelmi töltetet igazi értékké emeljük. Hiszen az ajándék, érzelmi töltet nélkül hiába elég nagy, csak tárgy marad, a szavak pedig csak frázisok.

Az ünnep akkor lesz igazán boldog, ha képesek vagyunk észrevenni a másik valódi igényeit, ha nem csak görcsösen néhány nappal karácsony előtt kötelezőből próbálunk ajándékot venni, hanem ha egész évben lessük, mi is az, amivel örömet okozhatnánk.

Ne az ajándékozás ünnepe legyen a karácsony! Ne verjük magunkat adósságokba, ne próbáljuk a többieket túlszárnyalni!

Nagyon sok múlik a "tálaláson" is. Egy egyszerű vacsora ünnepi díszben, és egy apró ajándék megfelelő körítéssel. A lényeg az, amit közvetít.

Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy mostanában nem is egy karácsonyra készülünk. Van ünnepség az óvodában, iskolában, a munkahelyen, így előfordulhat, hogy mire eljön a szenteste, és odaállunk a karácsonyfa alá, már álltunk néhány karácsonyfa alatt, és elénekeltük párszor a Mennyből az angyalt. Ezek márpedig kötelezőek, a kérdés csupán, hogy van-e erőnk ezeket is megtölteni tartalommal?

Spontán vagy hivatalos családi ünnep

Az ünnep eredete - a Kisjézus világra jötte - is a boldogságot, a család születését hirdeti. Azt üzeni nekünk, hogy ápolni kellene a családi kapcsolatokat. Ehhez is azonban sokszor rengeteg probléma társul: nem tudunk, vagy nem akarunk a nagy család tagjaival összejönni. Többfelé kellene szakadnunk, el kell dönteni, kinek jut a Szenteste, mi van azokkal, akikhez nem megyünk, vagy akit legszívesebben kihagynánk. Mégis ez a legfontosabb célja ennek az ünnepnek: a külsőségek és a látszat helyett azokkal lenni, akiket szeretünk, egymásra figyelni, együtt örülni, élvezni az együttlétet. Gyertyát gyújtani, és nem csak a fákon, hanem a szívekben is.

Próbáljunk meg idén először nem feszengeni semmin, sőt, akár élvezni az előkészületek minden percét! Nem az számít, mekkora ajándékot veszünk, vagy mennyire lesz tökéletes a menüsor: ha legbelül nem készülünk fel rá, igazi ünnepi hangulatot nem fogunk tudni varázsolni.

Néhány jó tanács, hogyan próbáljuk meg tenni azért, hogy ünnep legyen az ünnepnap!

  • Időben álljunk neki az ajándékok megvásárlásának, készítsünk listát, és haladjunk aszerint. Nem árt, ha anyagilag is behatároljuk, kire mennyit tudunk szánni.
  • Kezdjük el a lakás feldíszítését időben, varázsoljunk meghitt hangulatot már az Advent idejére. Sok olyan dísz van, ami előkerülhet már szenteste előtt is.
  • A takarítást se egy nap alatt akarjuk megcsinálni, fokozatosan haladjunk hétről-hétre.
  • Ütemezzük jó előre a karácsony napjait: osszuk be, ki mikor jön vacsorára, ebédre.
  • Egyeztessünk a barátokkal, munkatársakkal is, mikor és hol futunk össze egy jó kis beszélgetésre.
  • Tervezzük meg a menüt jó előre, írjuk össze a szükséges hozzávalókat. A tartós élelmiszereket vegyük már korábban.
  • A jókívánságok elküldésével (akár email, akár levelezőlap) se várjuk túl soká.
  • Nincs annál jobb érzés, mint szépen becsomagolt ajándékaink felett jólesően mosolyogni egyet: ne hagyjuk ezt se az utolsó pillanatra. Néhány nappal karácsony előtt egy finom tea és karácsonyi muzsika kíséretében a legkellemesebb feladatok egyike lehet.

Osszuk meg a családban a feladatokat, vegye ki mindenki a részét az ünnepi készülődésből! Jó, ha mindenki előre tudja, rá mi vár, mind az előkészületek, mind a karácsonyi napok során.

)
Útipatika külföldi vakációhoz

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +31 °C
Minimum: +15, +21 °C

Változóan felhős lesz az ég, de több órára kisüt a nap. Elszórtan, nagyobb eséllyel a Dunántúlon és keleten számíthatunk záporra, zivatarra. Élénk, erős lökésekkel kísért északkeleti szél mellett 25, 31 fok között alakulnak a maximumhőmérsékletek. Kedden front nem érkezik, de a magasban zajló folyamatok hatására front jellegű tünetek léphetnek fel. Gyakori lehet a görcsös és a migrénes fejfájás, egész nap ingadozhat a vérnyomás. Egyesek alvászavarokat is tapasztalhatnak. A szabadtéri programoknak kedveznek a körülmények, de a záporok miatt az esernyőt is célszerű kéznél tartani. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)