Ősanyáink receptje: a babahordozó kendő

Már az ősember is használt babavivőkét, amit valószínűleg ugyanúgy kötött magára a szavannán vagy a havasokban, mint manapság az anyukák a parkokban vagy a bennszülöttek az Amazonas esőerdeiben. Legalábbis egy több ezer éves lelet vizsgálata erről tanúskodhat – írta az IFL Science a Journal of Archaeological Method and Theory című folyóiratban megjelent tanulmányt szemlézve.

Alighanem minden szülő tudja, hogy még egy csecsemő hosszú ideig tartó karban hordozása is kimerítő foglalatosság lehet (vö. édes teher). Még inkább így lehetett a történelem előtti időkben, amikor a szülőknek folyamatosan vadászni és gyűjtögetni kellett. Azt azonban, hogy korai őseink hogyan oldották meg nemes feladataikat a csecsemőkre vigyázás mellett, nem tudjuk, mivel erről kevés bizonyíték állt rendelkezésünkre. Egészen mostanáig, mert a tudósok magyarázatot találhattak a kínzó kérdésre.

Ősi háttér

A kanadai Université de Montréal kutatócsoportja analitikai módszerekkel vizsgált egy 40-50 napos lánycsecsemőt, amelyet még 2017-ben találtak az észak-olaszországi Arma Verirana barlangban. A kislány a Neve becenevet kapta, ami havat jelent és onnan kapta, hogy egy ragyogó kis gyöngyfüzérrel együtt temették el. A sírban díszes szövetanyag-maradványokat is találtak, amelyeket mikroszkóppal és mikro CT-vel vizsgálva kiderült, hogy rájuk fűzték fel a gyöngyöket. A kutatók feltételezései szerint a szövet nem egy ruhaféleség vagy temetkezési dísz lehetett, hanem egy takarókendő, leginkább egy babahordozó. Mindezt a csecsemő lábtartásából gondolják, amelyeket teljesen beburkolt a kendő. Illetve néhány gyöngyöt is találtak a csecsemő felkarján felfelé ívelve, amely talán a hordozókötél körvonala lehetett.

Ez is érdekelheti

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Katalin hercegné

Újra üzent Katalin hercegné és Vilmos herceg

pisilés

Indulás előtt ha kell, ha nem, pisilsz? Nem jó ötlet

myeloma multiplex

Könnyen reumának nézhetik ezt a daganatot

Fenti elméletet erősítik a néprajzi megfigyelések is, amelyek szerint egyes vadászó-gyűjtögető népcsoportok – például az Amazonas mélyén élő törzsek – hasonló módon díszítik a babahordozóikat. A kutatók szerint az eredmények hozzájárulnak az őskor jobb megértéséhez, és rávilágítanak a történelem előtti idők gyermekgondozási szokásaira. Amelyek ezek szerint nem is nagyon térnek el a maitól.