Létminimum: alatta vagy fölötte van?

A rendszerváltást követő gazdasági változások minden területen növelték az egyenlőtlenséget. Így történt ez a szegénység, a nehéz helyzetben lévők esetében is, de a folyamat nem állt meg 1990-es évek elején. A rendszerváltás hajnalán a létminimum alatt élők aránya 10 százalék körül volt, ma ennek több mint 3,5-szerese. Megjelentek a friss magyar létminimum adatok.

Az állam két éve beszüntette a létminimum alatt élők helyzetének kutatását, azóta a Policy Agenda kutatócég publikálja a társadalom alsó rétegéről szóló adatokat. "Valahogy benne ragadt a közvélekedés abban, hogy ne tartsuk problémának, ha valaki dolgozik, de éppen csak megél a családja ebből. Úgy érezzük, ez az élet velejárója, ezért fókuszálunk a mélyszegénységben élőkre (főképpen csak szavak szintjén). Pedig a kérdés ennél bonyolultabb, és erre világít rá a létminimum-kutatás is" - írja a kutatást kísérő elemzésében Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője.

létminimum
A magyar társadalom egyharmada a létminimum alatt él

A létminimum esetében a társadalom egészére meghatározzák, mennyi bevétel kell ahhoz, hogy az adott háztartás elmondhassa magáról: akkora a bevétele, amekkora "igen szerény fogyasztási szintet jelent, csak alapvető szükségletek kielégítésére nyújt lehetőséget, valamint csak a hónapról hónapra éléshez elég; kisebb rendkívüli kiadás vagy jövedelemkiesés is akadályozza a szükségletek kielégítését". Ez nem egy matematikai egyenlet, ahol minden tényező teljes biztonsággal meghatározható, hiszen csak körülbelül tudjuk megmondani, mit jelent az "alapvető szükségletek kielégítése".

Létminimum 2016-ban

A létminimumérték kiszámítását - az élelmiszer-fogyasztás normatív értékéből kiindulva, az élelmiszereket a normatívához hasonló értékben fogyasztó háztartások fogyasztási adatainak felhasználásával végezték el -  ahogyan azt a Központi Statisztikai Hivatalban is tették. Az élelmiszer-fogyasztás normatív értékének számításakor pedig azokat az élelmiszer-mennyiségeket vették figyelembe, amelyeket az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) dolgozott ki. Ezeket az élelmiszer-mennyiségeket tartalmazza a létminimum-számítás élelmiszerkosara, mintegy 100 konkrét termékre részletezve. A létminimum élelmiszerkosarának tartalma közepes fizikai igénybevétel esetén fedezi az egészségi és táplálkozástudományi követelményeknek megfelelő teljes tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-szükségletet. Aktív korú személynél a normatív élelmiszer-mennyiség többek között napi 81 g fehérjét (ezen belül 32 g állati fehérjét), 83 g zsírt, 356 g szénhidrátot, 800 mg kalciumot, 3500 mg káliumot, 13 mg vasat és 60 mg C-vitamint tartalmaz.


Az élelmiszer-fogyasztás normatív értékét az élelmiszerkosárban foglalt mennyiségeknek a konkrét időszakra jellemző árakon összegzett értéke adja. A kosár mennyiségeit a 2016. év átlagáraival szorozva, az élelmiszer-kosár pénzben kifejezett, egy aktív korú felnőtt élelmiszer-normatívájaként általunk számított értéke havi 24 584 Ft.

A háztartások különböző korú tagjainak tápanyagszükséglete természetesen nem azonos. A felnőttekéhez képest - az OÉTI számításai szerint - a 14 éven aluliak élelmiszer-normatívája 77,8 százalék, a 60 évnél idősebbeké pedig 88,2 százalék. Ily módon az aktív korú felnőttek 2016. évi 24 584 Ft-os havi élelmiszer-normatívája mellett ez az érték 14 éves korig 19 126 Ft, az időskorúaké 21 683 Ft. Ezen értékek alapján határozhatók meg - a háztartásban élő személyek normatíváit összegezve - a különböző létszám- és korösszetételű háztartások élelmiszer-normatívájának értékei. Így pl. a két aktív korú felnőttből és két (0-14 éves) gyermekből álló háztartás élelmiszer-normatívája 87 420 Ft/hó.

A szegénységnek számos negatív hatása van az emberek életére, általános kondíciójára, pszichés állapotára stb. Egy kutatásból az is kiderült, hogy annak, aki szegénynek érzi magát, több egészség problémával kell szembenéznie. Részletek!

A létminimum számításba bekerült háztartások a személyes kiadásaik 31,1 százalékát költik élelmiszerre. A kiadások 22,7 százalékát fordítják lakásfenntartásra, amely utóbbinak 68 százalékát (azaz az összes személyes kiadás 15,5 százalékát) háztartási energia vásárlására. Egyéb fogyasztásukban csaknem 8,7% a közlekedésre fordított összegek. Egészségügyre, testápolásra 5,1 százalékot költenek, míg telefonálásra 6,5 százalékot. Ruházkodásra 3,2 százalék jut, oktatásra, művelődésre, szabadidő eltöltésére pedig 5,9 százalék.

2016-ban a létminimum egy fogyasztási egységre számított átlagos értéke havonta 88 619 Ft volt.

A háztartástípusonkénti létminimum-értékeket a fogyasztási egységek háztartástípusonkénti száma és az egy fogyasztási egységre számított átlagos érték szorzata adja. A tipikus, azaz két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 256 995 Ft-nak felelt meg. E háztartásban az egy főre jutó átlagos létminimumérték 64 249 Ft volt. A különböző háztartástípusokra érvényes egy főre számított értékek 2016-ban a 71,8 ezer Ft-os átlag körül, az 55 ezer és 88,6 ezer Ft közötti sávban szóródtak.

Mennyien is vannak alatta?

Első látásra talán meglepő, hogy tavalyhoz képest jelentősen csökkent azoknak a száma, akik létminimum alatti háztartásban élnek. Ez az arány korábban 41 százalék volt, idén 36 százalékra csökkent. De a mostani adat is tulajdonképpen csak azt jelenti, hogy visszatértünk a 2008-as gazdasági válság körüli szinthez. Reális célkitűzés-e - kérdi a Policy Agenda vezetője -, hogy nullára csökkentsük a létminimum alatt élő családok számát? Nyilvánvalóan nem, de az elérhető, hogy az arányukat 10 százalék körüli értékre redukáljuk, ahol már főként az inaktív háztartások találhatók. De e cél eléréséhez számos munkaerőpiaci és szociális lépés szükséges.

Forrás: Új Egyenlőség

 

Nézze meg Ön is: Aranyértippek a szakorvostól

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
Mikor nincs rendben a hüvely?Intim gondok

Mikor nincs rendben a hüvely?A legtöbb nő találkozik élete során valamilyen, a hüvelyt érintő problémával

Betegség, amely minden nőt érinthetInkontinencia

Betegség, amely minden nőt érinthetFőleg szülés után érinti a nőket, de bárkinél felléphet

Végbélvérzés: aranyér vagy daganat?Végbélvérzés

Végbélvérzés: aranyér vagy daganat?Mindenki megrémül, ha a vécépapíron vért vesz észre

"Ha rákja van, nem fog meghalni azonnal"Beteghang

"Ha rákja van, nem fog meghalni azonnal"Brjeska Dóránál 2013 őszén diagnosztizáltak áttétes mellrákot

A nátha gyógynövényes kezeléseNátha

A nátha gyógynövényes kezeléseNagyon sok gyógynövény van, amelyet bevethetünk, hogy felvegyük a harcot

60 felett így kell sportolniSport

60 felett így kell sportolniBár csökken az állóképesség és az izomerő, mégis fontos, hogy továbbra is sportoljunk

Otthoni megoldások orrfolyásraOrrfolyás

Otthoni megoldások orrfolyásraA jelenség oka a hideg, a megfázás, illetve az influenzavírusok

Nagy baj lehet, ha viszket az anyajegyAnyajegy

Nagy baj lehet, ha viszket az anyajegyMiért fontos a rendszeres szűrés?

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
-1, +6 °C
Minimum:
-4, +1 °C

Hazánkban pénteken délelőtt erősen felhős, borult lesz az ég, a keleti és északkeleti tájakat leszámítva többfelé lehet csapadék.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag