Dátum nélküli, közös megegyezéses felmondási szerződést kényszerített főnöke a huszonéves kismamára, miután veszélyeztetett terhesnek minősítették és táppénzre írták volna ki. Az Index által közölt történet egyáltalán nem egyedi Magyarországon, és rávilágít arra a problémára, hogy milyen hátrányos helyzetbe is kerülnek a kismamák a munkaerőpiacon.
Állásinterjún jelentkeznek az első problémák
A gyerekvállalás még mindig a legnagyobb hátrányt jelentő tényező a nők számára a munkaerőpiacon, ami kedvezőtlen hatással van a foglalkoztatásra és a népszaporulatra is. A kisgyermekes nők esélyegyenlőségéért dolgozó Jól-Lét Alapítvány tavaly készített tanulmányt a gyerekvállalással kapcsolatos munkaerő-piaci hátrányokról. Eszerint 2010-ben hárommillió dolgozó magyar nő közül 441 ezer fő tapasztalt álláskeresése során tényleges diszkriminációt, családi körülményeik és nemi megkülönböztetésük miatt 29,5 százalékuk élt meg hátrányos megkülönböztetést álláskeresése során.
A Központi Statisztikai Hivatal hasonló témájú kutatása szerint a foglalkoztatott férfiak esetében az életkor előrehaladásával egészen a 40-es éveik közepéig csökkenő tendenciát mutat a diszkrimináltak aránya, a nőknél a 20-as éveik elmúltával ugyanez az arány számottevően növekszik. Az első megpróbáltatások az - amúgy sem egyszerű - állásinterjún érik a nőket, és bár a munka törvénykönyve kifejezetten tiltja ilyenkor a családi állapotra vagy gyermekvállalási hajlandóságra irányuló kérdéseket, a legtöbb esetben ezek mégis elhangzanak.
Ezt követően a terhesség bejelentésekor inoghat meg a nő pozíciója a cégnél, sokszor a munkaviszonyt már ilyenkor megszüntetik, vagy a táppénzről való visszatérés után ráveszik a nőt a munkaviszony közös megszüntetésére. Sok esetben a dolog nem ilyen frontális, hanem lassan kezdik mérgezni a légkört a kismama körül, megalázóan kezdenek bánni vele, hogy végül ő maga adja be a lemondását, így elesve a végkielégítéstől. Visszatérve a szülési szabadságról az ifjú anyukákat gyakran alacsonyabb pozícióba, rosszabb fizetéssel veszik vissza, a nekik járó juttatásokat elhallgatják, bérüket nem emelik a többiekével és továbbképzési igényüket figyelmen kívül hagyják.
Több gyereket terveznének a magyar nők
A nők hátrányos megkülönböztetése a munkaerőpiacon erős népesség-visszafogó tényező, vagyis a jó népesedéspolitikának központi eleme kell hogy legyen a munka világát átszövő diszkrimináció visszaszorítása és a női foglalkoztatási arány növelése. A magyar kutatások arról tanúskodnak, hogy hazánk a meg nem született gyerekek országa, vagyis a nők több gyereket terveznek, mint amennyit végül megszülnek. A kedvezőtlen anyagi és munkaerőpiaci helyzet ennek az egyik oka, és bár az állam a gyed extra és a munkahelyvédelmi akcióterv bevezetésével tett néhány lépést a munkába való visszatérés ösztönzésére, és növekszik a nők foglalkoztatási aránya is, még bőven akad tennivaló.
