Így befolyásolja a melatonin közérzetünket

Mi az a melatonin?

A melatonint alváshormonként ismerjük. Különböző élettani folyamatokban vesz részt a szervezetünkben, és fontos szerepet játszik a cirkadián ritmus (közismert nevén a biológiai óra) során.

A szervezetben szerotoninból egy endokrin mirigy, a tobozmirigyünk állítja elő. Ugyanakkor a test más részein is szintetizálódik, például a retinában, a csontvelőben, a májban, a belekben, a bőrben és az immunrendszerben.

Hogyan működik a melatonin a szervezetben?

A melatonin összefüggésben áll a fény jelenlétével vagy hiányával, és ez közvetlenül befolyásolja a szervezet biológiai ritmusát.

A melatonin előállítása a fény jelenlétére vagy hiányára reagálva megy végbe, elősegítve az alvás kezdetét és szabályozva a cirkadián ritmust. 

Hogyan befolyásolja lelki állapotunkat a melatonin?

 A legtöbb ember első kézből tudja, hogy az alvás befolyásolja a mentális állapotukat. Végül is megvan az oka annak, hogy valaki rossz hangulatban; „bal lábbal kelt fel”. Az alvás szorosan összefügg a mentális és érzelmi egészséggel, és kimutatták már a kapcsolatát a depresszióval, szorongással, bipoláris zavarral és más lelki állapotokkal.

Hogyan kapcsolódik a mentális egészség az alváshoz?

Az agyi aktivitásunk alvás közben ingadozik, növekszik és csökken, ezzel szabályozza az alvási ciklust a különböző alvási szakaszokban. Minden alvási szakaszunk komoly szerepet játszik az agy egészségében, lehetővé téve az agy különböző részeinek aktivitásának működését, és jobb gondolkodást, tanulást és memóriát lehetővé téve. A kutatások azt is feltárták, hogy az alvás közbeni agyi tevékenység mélyreható hatással van az érzelmi és mentális egészségre.

Alvás közben az agy azon dolgozik, hogy értékelje és emlékezzen a gondolatokra és emlékekre, és úgy tűnik, hogy az alváshiány különösen káros a pozitív érzelmi tartalmak megszilárdítására. Ez befolyásolhatja a hangulatunkat és az érzelmeinket is. Összefügg a mentális egészségi rendellenességekkel és azok súlyosságával, beleértve az öngyilkossági gondolatok vagy viselkedések kockázatát.

Mi a melatonin szerepe az álmatlanságban?

Az álmatlanság olyan állapot, amely az elalvási nehézségek, a korai ébredés és a nem kielégítő alvás körébe sorolható. Az egyik leggyakoribb alvászavarnak tartják, az orvosi ellátást igénylő betegek egyik fő panasza. 

Az alvásproblémák ugyan sok ember számára okoznak napi szintű problémát, de a „jetlag” ennél sokkal komolyabb tünetekkel és érzésekkel járhat. A melatonin sokat segíthet az állapot mihamarabbi rendezésében.

Az alvászavarok gyakran negatív következményekkel járnak, és túlzott fáradtsággal, kognitív hiányosságok megjelenésével, szorongással, stresszel, betegségekkel vagy a szokások megváltozásával, amelyek potenciálisan krónikussá válhatnak. De más betegségekkel is összefüggenek, mint például az elhízással, mentális zavarokkal, magas vérnyomással és cukorbetegséggel.

A mentális problémák is összefüggnek a melatoninnal

Depresszió

Becslések szerint világszerte több mint 300 millió ember szenved depresszióban, amely egyfajta hangulatzavar, és leginkább szomorúsággal vagy kilátástalansággal jellemezhető. A depressziós emberek körülbelül 75 százalékánál jelentkezik az álmatlanság és sok depressziós ember szenved túlzott nappali álmosságtól.

Szezonális affektív zavar

A szezonális affektív zavar a depresszió egyik altípusa, amely leggyakrabban az év azon időszakaiban érinti az embereket, amikor a nappali órák száma csökkent. Például az északi éghajlaton élő emberek szezonális érzelmi zavarokat tapasztalhatnak ősszel és télen.

Szorongásos zavarok

A szorongásos zavarok túlzott félelmet vagy aggodalmat keltenek, amelyek befolyásolhatják a mindennapi életünket, és egészségügyi problémáinkat, akár szív- és cukorbetegséget is okozhatnak. 

ADHD

A figyelemhiányos/hiperaktivitási rendellenesség (ADHD) egy idegrendszeri fejlődési elégtelenség, amely csökkent figyelemmel és fokozott impulzivitással jár. Az ADHD-t általában gyermekeknél diagnosztizálják, de felnőttkorig is eltarthat, és néha csak formálisan diagnosztizálják, amikor valaki már felnőtt.

Az alvászavarok rendkívül gyakoriak az ADHD-s embereknél. Nehezen tudnak elaludni, gyakran felébrednek, és túlzott nappali álmosságuk jelentkezhet náluk. Az egyéb alvási problémák, például a nyugtalan láb szindróma aránya szintén magasabb az ilyen betegeknél.

Ez is érdekelhet

természetes altatók

Az 5 leghatékonyabb vény nélküli altató: nyugodt alvás a természet erejével

Tabuk nélkül

Súlyos társbetegség járhat a depresszióval

alvási légzéskimaradás

Alvás közbeni légzéskimaradás: az időskori elbutulás egyik oka lehet

rémálmok

Miért álmodunk rosszat? Ezért hoz létre az agyunk nyomasztó történeteket

Az alvási szokások megfelelő kialakítása is segíthet

Ahhoz, hogy a közérzetünk napközben kiegyensúlyozott legyen, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás szükséges. Ehhez pedig a melatonin is hozzájárul. Megfelelő alvási szokások kialakításával biztosíthatjuk, hogy reggel úgy érezzük, igazán pihentető volt az éjszakánk.

• Meghatározott lefekvési idő és az állandó alvási ütemezés fenntartása. Vagyis azonos időben feküdjük le és naponta ugyanakkor keljünk fel.
• A lazítás módjainak megtalálása, például relaxációs technikákkal, a szokásos lefekvés előtti rutin részeként.
• Este kerüljük az alkoholt, a dohányzást és a koffeint.
• Lefekvés előtt egy órával már ne használjunk elektronikus eszközöket, és csökkentsük a fényt a hálószobában.
• Napközben igyekezzünk rendszeresen mozogni, tartózkodjunk sokat természetes fényviszonyok között.
• Maximális kényelem az ágyban: a matrac, a párnák és az ágynemű olyan legyen, amilyet szeretünk és kényelmes.
• A felesleges fény és hang kizárása, amely megzavarhatja az alvást.