Veszélyben

Mindenkinek van olyan ismerőse, aki egyáltalán nem bírja a vér látványát, még egy védőoltás gondolatába is beleborzong, és már egy apró, vérző seb láttán is émelyegni kezd. Mi lehet ennek a felfokozott reakciónak az oka?

Az állandó aggódásról igen nehéz leszokni, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan nem tesz jót. Álmatlanság, feszültség, boldogtalanság, ingerlékenység a folyamatos negatív gondolatok eredménye.

A stressz nem csak a feszült tartás miatt vezethet hátfájdalomhoz. A legújabb kutatások szerint összefüggés áll fenn a nagyagy egy része, a stressz és a tartós fájdalom közt.

Ki ne tapasztalt volna már stresszes tüneteket: gyomoridegességet, kézremegést, álmatlanságot, ideges rángásokat, túlevést? Nem valószínű, hogy ezeket bárki is szeretné, jobb tehát minél előbb megszabadulni a stressztől, mert az nemcsak kellemetlen, de rombolja is a szervezetet.

Az aggodalom mindenki életének a természetes velejárója. Ugyanakkor a túlzásba vitt aggodalom szorongássá alakulhat, ami nem csak mentálisan, hanem fizikailag is káros hatású.

A fogyás receptje látszólag egyszerű: kevesebb kalóriát kell bevinnünk annál, amennyit elégetünk. A túlevés oka azonban ennél jóval összetettebb, melyben fontos tényező a stressz is.

A stressz a modern élet velejárója, amely bizonyos mértékben mindannyiunk életében jelen van. Ha viszont az alábbi jeleket (akár egyszerre többet is) tapasztalunk magunkon, az azt jelenti, hogy a miénkben már egészségtelen mértéket ölt a stressz, és el kell gondolkoznunk azon, mivel tudnánk csökkenteni.

A stressz állandóan jelen van életünkben, kizárni teljesen nem lehet, csak, ha kolostorba vonulunk. A cél tehát semmiképpen nem a stressz eltűntetése, inkább megfelelő kezelése. Sok múlik azon, mennyire vesszük szívünkre a mindennapok feszültségeit.

A hétköznapokban mindenki találkozik olyan dolgokkal, amelyektől stresszel, feszült lesz, esetleg szorongani kezd. Ez teljesen normális, viszont azok az emberek, akik az alábbi szokások "rabjai", azoknak a szorongása egy idő után akár betegséggé is fajulhat, de legalábbis az egészségesnél nagyobb mértékben lehet jelen a mindennapjaikban.

Szervezetünk számára a magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely az izmok, az ízületek és a csontok egészségéhez is elengedhetetlen. Sportolók számára különösen fontos a többletbevitel. Sportorvost kérdeztünk az ideális napi bevitelről és a legjobb magnéziumforrásokról.

Időről időre mindenki életében eljöhetnek olyan életszakaszok, melyek során sokat aggódik, rágódik a lehetséges végkimenetelen, idegeskedik vagy feszültté válik. Vannak azonban olyanok, akiknek ez az aggódás az "alapállapot" - igencsak káros lehet.

A munkavégzéssel kapcsolatos egészségügyi kockázatokról a legtöbb embernek a munkahelyi balesetek, illetve a potenciálisan veszélyes munkakörnyezet jut eszébe. Pedig nem feltétlenül kell ahhoz extrém foglalkozás vagy munkahelyszín, hogy a foglalkozásunk egészségkárosító hatású legyen.

Egy kutatás szerint a sok stressz akár öt és fél évvel is megrövidítheti az életünket, és egy átlagos felnőtt naponta legalább 11 percet idegeskedéssel tölt. A stressznek természetesen jelei is vannak - minél többet tapasztalunk magunkon, annál fontosabb, hogy valamilyen relaxáló vagy meditatív tevékenység után nézzünk, ami képes kikapcsolni és megnyugtatni.

A kellemetlen bőrbetegségek hátterében sokszor a túlzott stressz áll. Mit tehetünk ilyen esetben?

A stressz mindenki életében megtalálható: az anyagi helyzet, a munkahelyi vagy a családi problémák így vagy úgy jelen vannak az életünkben. Számtalan praktika létezik ennek legyőzésére, de íme a leghatásosabb, a mozgás.

Az alkalmankénti aggódás az élet természetes velejárója. Megeshet azonban, hogy olyan szorongásos tüneteket produkál, amelyekkel már érdemes lehet orvoshoz fordulni az egészségünk érdekében.

Múzeumlátogatást írhatnak fel a koronavírus-pandémia okozta stresszben szenvedőknek az orvosok Brüsszelben egy három hónapos kutatás keretében.

Sokak számára meglepő lehet, de ha néhány apróságon változtatunk az otthonunkban, akkor jelentősen csökkenthetjük a stressz-szintünket.

Egy friss felmérés szerint a többség a stresszt a mindennapi élet olyan kikerülhetetlen velejárójának tartja, amely kézben tartható, korlátok közé szorítható. A járványhelyzet idején megélt stresszt sokan próbálták természetes eszközökkel kezelni.

Időnként mindannyian úgy érezzük magunkat, mint egy játék, amit felhúztak: idegesek, éberek, túlzottan aktívak vagyunk, félünk bizonyos dolgoktól. Azok viszont, akiknél hipervigilancia áll fent, állandóan ebben a felfokozott lelkiállapotban vannak. Folyamatosan azt figyelik, honnan érkezik valamilyen fenyegetés, és mindig a legrosszabbra készülnek. Miből gyökerezik ez az állapot, és mit lehet tenni ellene? A Psychology Today cikkében szakember ír a legfontosabb tudnivalókról.

Ahogy egyre többeket oltanak be a koronavírus elleni vakcinával, úgy kerülünk egyre közelebb ahhoz, hogy visszakapjuk a régi életünket (vagy legalábbis valamit, ami hasonló lesz ahhoz). Annak ellenére azonban, hogy már hosszú ideje vágyakozunk egy felszabadult világ után, a visszatérés nem biztos, hogy mindenkinek olyan egyszerűre és örömtelire sikeredik. Lehet, hogy sokan inkább furcsa, sőt, stresszes, félelmetes dologként élik meg.

Több mint egy éve tart a pandémiás helyzet, ez alatt az idő alatt pedig sokakban félelem alakult ki a nyilvános helyekkel szemben. Mivel van esély rá, hogy ez az érzés az után is megmarad, hogy lazul a szigor, és az élet lassan, de biztosan visszatér a régi kerékvágásba, az érintetteknek fontos tudniuk, mivel küzdhetik le rettegésüket. A psychologytoday.com cikkében szakember ad hasznos tanácsokat ehhez.