Vérnyomásunk megemelkedik, szívverésünk felgyorsul, hideg verejték lepi el a testünket - egy rémálomból felriadva úgy érezhetjük, mintha egy sprinttávot teljesítve dőltünk volna be az ágyba. Ezen tünetek alapján is érzékelhető, hogy a rossz álmok milyen megterhelést jelentenek a szervezetünknek, hosszú távú következményeik azonban még súlyosabbak. A Science Alert oldalán is közzétett kutatás eredménye szerint háromszor nagyobb valószínűséggel haltak meg 75 éves koruk előtt azok, akik heti rendszerességgel éltek át rémálmokat, mint azok, akiknek rendszerint nyugodt volt az éjszakájuk.
A rémálmok így hatnak a testünkre
Az ijesztő állítást egy amerikai kutatócsoport tette, amely négy hosszabb távú, az Egyesült Államokban végzett tanulmány eredményeit összegezte. Ennek során több mint négyezer, 26 és 74 év közötti ember alvásadatait elemezték ki, és vetették azt össze az egészségükről szóló adatokkal egy 18 éves intervallumban. A résztvevők többek között beszámoltak arról is, milyen gyakran szenvednek rémálmoktól, a kutatók pedig megvizsgálták, hogy a 18 év alatt hányan hunytak el közülük. Az eredmények szerint azok az emberek, akiknek heti rendszerességgel rémálmaik voltak, közel háromszor nagyobb valószínűséggel haltak meg idő előtt, mint azok, akiket ennél jóval ritkábban gyötörtek csak az ijesztő álomképek.
A rémálmokat az úgynevezett REM alvásfázisban éljük át, melynek során az izmok ugyan ernyedtek és mozdulatlanok, az agy azonban nagyon is aktív. Ilyenkor szervezetünk "harcolj vagy menekülj" üzemmódba kapcsol át, ami hasonló folyamatot indít el, mint az ébrenlétben megélt stresszhelyzetkor. Adrenalin, kortizol és más olyan vegyület szabadul fel, amely ideiglenesen egy löketet ad a szervezetünknek, hosszabb távon azonban túlhasználja és károsítja azt. A tartós stressz pedig gyulladást vált ki a szervezetben, növeli a vérnyomást és felgyorsítja az öregedési folyamatokat. Ráadásul a rémálmokból való felébredés fontos időt vesz el az alvásunkból, a nem megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés pedig szintén hozzájárul a testünk elhasználódásához.
A kutatási adatok szerint a felnőtt lakosság nagyjából 5%-a rendszeresen szenved rémálmoktól, további 12,5%-uk pedig legalább havi egy alkalommal szenved tőle. Korábbi tanulmányok kimutatták azt is, hogy azoknál a felnőtteknél, akiket rendszeresen rémálmok gyötörnek, nagyobb valószínűséggel alakul ki demencia és Parkinson-kór.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: