Testünk regenerálódásának fázisa
Ha az alvás folyamán mérjük a szem körüli izmok és a végtagok mozgását, a szívritmust és a légzés mélységét, az alvás különböző stádiumait tudjuk megkülönböztetni. Az alvás kezdetén az izmok állapota még az éber állapothoz hasonló, a szívritmus és a légzésszám azonban már csökken. Ezt az időszakot nevezzük gyors szemmozgás nélküli (angolul Non-Rapid-Eye-Movement, vagyis NREM) fázisnak. Az NREM fázis alatt áll helyre a szervezet energiaháztartása, ekkor pihen a testünk.
Ezt a szakaszt további négy részre lehet osztani az alvás mélysége alapján.
- NREM 1. fázis: átmenetet képez az éber és az alvó állapot között, ez a szendergés fázisa. Az agyhullámok és az izmok tónusa lassul.
- NREM 2. fázis: felületes alvási periódus, mely alatt a szemmozgás megszűnik, az agyhullámok tovább lassulnak, a szívritmus, az izomtónus és a testhőmérséklet csökken.
- NREM 3. fázis: a középmély alvás, melyet rendkívül lassú agyhullámok jellemeznek. A vérnyomás csökken, a légzés lassul.
- NREM 4. fázis: a legmélyebb alvás fázisa, ekkor láthatók a leglassúbb agyhullámok, ha az agy elektromos tevékenységét elektroenkefalográffal vizsgálják az EEG-n. Szemmozgás nincs, de a végtagizmok még képesek a mozgásra. Ebben a fázisban a legnehezebb felébreszteni valakit.
A 3. és 4. fázis alapvető a test energiájának helyreállításában, és ekkor szabadulnak fel a növekedési hormonok is. Ez a fázis az alvás idejének nagyobb százalékát teszi ki gyermekeknél, mint felnőtteknél, idős korban viszont az aránya csökken.
Az álmodás fázisa
Az NREM fázistól jól elkülöníthető a REM (angolul Rapid Eye Movement – gyors szemmozgás) fázis, melynél a légzés szabálytalanabb, gyorsabb és kevésbé mély, viszont az izomtónus átmenetileg megszűnik. A szemek gyors mozgást végeznek, a végtagok izmai átmenetileg képtelenek a mozgásra. A REM fázis ideje alatt álmodunk. A vizsgálatok szerint ekkor az agynak azok a területei aktívak, amelyek a tanulásban, a gondolkodásban, a dolgok megszervezésében vesznek részt. Az agyi véráramlás majdnem megkétszereződik a REM alvás alatt. A szakemberek úgy gondolják, hogy az aktív alvás periódusában tanulás is folyik. Az agy arra használja ezt az időt, hogy az éberen gyűjtött információkat feldolgozza, elraktározva azt, ami az egyén hasznára válik és eldobva, amire nincs szüksége.
A REM-fázis szakaszában az agy magasabb központjai folyamatosan dolgoznak, míg a NREM-fázis periódusában ezek a magasabb agyi központok kikapcsolnak. Alváskutatók úgy vélik, hogy a könnyű alvás segíti az agy fejlődését, mert az agy a REM-fázisban nem pihen. Néhány alváskutató úgy véli, hogy kisbabák esetén a REM-alvás alatt a fejlődő agy stimulálja magát, miközben hasznos képzeteket alkot, melyek az értelmi fejlődést mozdítják elő. Ez az az időszak ugyanis, amikor az agynak a legnagyobb ütemben kell fejlődnie, és a csecsemők nagyon sokat alszanak és az alvási idejük egy részét aktív álomban töltik. Valószínűleg az agynak alvás közben is tovább kell működnie ahhoz, hogy fejlődhessen.
Hogyan váltakoznak a fázisok?
Az alvás során ezek a fázisok sorban követik egymást, és így alvási ciklusok jönnek létre. Egy alvási ciklus nagyjából 90-120 percig tart, és egy éjszaka alatt négy-hat ciklus fordul elő. Egy alvási cikluson belül a fázisok sorrendje szigorúan kötött, és például a következőképpen alakul: 1-2-3-4-3-2-1-REM, majd kezdődhet a következő ciklus.
A REM fázisból a legkönnyebb felébredni, ez gyakran meg is történik néhány másodpercre, ekkor fordulunk át a másik oldalunkra, azonban erre nem szoktunk emlékezni. A sorrend olyannyira kötött, hogy ha például megpróbálunk valakit a 4. fázisban, vagyis a legmélyebb alvás során felébreszteni, az, mielőtt tudatára térne, gyorsan átesik a 3-2-1-REM fázisokon. Ahogy telik az éjszaka, a mély NREM fázisok hossza csökken, a REM fázisok hossza növekszik.
Hogyan befolyásolják az altatók a fázisokat?
Altatók esetén általában az NREM 2. fázisának ideje nő meg jelentősen, míg a többi NREM fázis és a REM fázis ideje csökken. Vagyis növelik az alvás idejét, ezen belül is a könnyű alvás idejét, míg a mély alvás időtartamát csökkentik. Emiatt elaltatóként nagyon hatékonyak, illetve a hosszú hatástartamú szerek azokban az esetekben bizonyulnak megfelelő választásnak, ha a páciens gyakran felébred éjszaka, vagy korán felébred. A mély alvás idejének csökkenése miatt érezhetjük magunkat fáradtabbnak másnap. Ráadásul az altatók hirtelen elhagyása után visszacsapásos hatást tapasztalhatunk, vagyis álmatlanság alakulhat ki.
Mivel az altatók befolyásolják az alvás szerkezetét, bár aludni tud a páciens, de mégsem piheni ki magát kellőképpen, így nem szabad folyamatosan szedni, és ritkán is csak az orvos utasítására.
