A stresszkezelés kulcsfontosságú része egészségünk megőrzésének, amelyhez számos technikát – a többi között a mély légzést – segítségül hívhatunk. Dr. Potecz Györgyi, a Tüdőközpont tüdőgyógyász-allergológusa arról beszélt, hogy a stresszkezelésen túl milyen további egészségügyi előnyei vannak a tudatos rekeszlégzésnek.
A tartós stressz az egészséget is kikezdi
A stressz jelentős mértékben befolyásolja egészségi állapotunkat, aminek hatására már meglévő betegségeink és a szervezetünkben zajló kóros folyamatok is rosszabbodhatnak. Amikor stresszelünk, idegrendszerünk szimpatikus oldala aktiválódik: gyorsul a légzés, szaporább lesz a szívverés, izmaink megfeszülnek, és vérnyomásunk is megemelkedik; miközben immunrendszerünket és emésztésünket takarékra állítja szervezetünk – ismerteti dr. Potecz Györgyi. Hozzáteszi: bár szervezetünk egy ideig ugyan képes alkalmazkodni a stresszhez, a tartósan fennálló feszültség és ránk nehezedő nyomás jelentős élettani károkat okozhat. A nyugalmi helyzet visszaállítása, a regeneráció az idegrendszer paraszimpatikus oldalának feladata, amihez számos technikát (relaxáció, mozgás, meditáció, légzés) segítségül hívhatunk mi magunk is.
Beszív-kifúj: a mély légzési technikák pozitív hatásai
A mély légzés egyszerűen kivitelezhető, régóta ismert technika, amelyet a hagyományos harcművészetekben, a jógában és a meditációs gyakorlatok során is alkalmaznak. Amikor mély levegőt veszünk, a stresszhormonok szintje csökken a vérben, szívverésünk lelassul, vérnyomásunk csökken, izmaink ellazulnak. A mély légzési technika elsajátítása és gyakorlása számos mentális és pszichológiai előnnyel is jár: enyhítheti a szorongás és a depresszió tüneteit, fokozza a koncentrációt és a mentális fókuszt, hatására alvásminőségünk is drámaian javulhat. A rendszeresen és jól alkalmazott mély légzéssel csökkenthető a fájdalom, késleltethető a betegség előrehaladása és közérzetünk is javulni fog.
Így hat a tüdőre a rekeszlégzés
„Születésünkkor valamennyien a rekeszre légzünk, ám a mozgásszegény életmódnak köszönhetően már kamaszkorban áttérünk a felületes mellkasi légzésre. Mivel ennél a légzési technikánál nem működik megfelelően a rekeszizom pumpafunkciója, így kevesebb levegő is jut a tüdőbe” - hangsúlyozta a szakember.
A rekeszlégzés egy lassú és mély légzési módszer, melynek során a rekeszizom a hasüreg irányába mozdul, vállaink nem emelkednek, a bordakosár pedig oldalirányban tágul. A rekeszlégzés növeli tüdőnk kapacitását (akár kétszer több levegőt szívhatunk a tüdőnkbe, mint a mellkasi légzéssel), továbbá serkenti a szervek és a szövetek oxigéndús vérellátását – magyarázza Potecz doktornő. Hozzáteszi, hogy bár első hallásra egyszerűnek tűnhet, hosszú időbe telik és rendszeres gyakorlás szükséges ahhoz, míg megtanuljuk elsajátítani a helyes technikát.
Klinikai vizsgálatok szerint a tudatos rekeszlégzés pozitív hatással van az asztmás tünetekre, valamint javíthatja COPD-s betegek légzési funkcióját (légzésszámot, légzési térfogatot és a légzési időt). A főként rekeszlégzésből álló légzőgyakorlatok segíthetnek megelőzni a posztoperatív tüdőszövődményeket, javíthatják a légzés hatékonyságát és erősíthetik a légzőizmokat felső hasi műtéten átesett betegeknél is. A légzőtorna különösen fontos a krónikus légúti betegségek (asztma, krónikus hörgőgyulladás, tüdőgyulladás, allergia, Covid-19) esetén. Dr. Potecz Györgyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a légúti betegek orvos vagy gyógytornász irányítása mellett sajátítsák el a szükséges légzőtechnikákat, hiszen csak így biztosítható a feladatok helyes kivitelezése.
Borítókép: Getty Images
