A nagyfokú munkahelyi stressz pszichés (depresszió, szorongás, pánik, kiégés) és szomatikus (szív-érrendszeri, gyakori nyak-, hát- és derék-fájdalom) megbetegedések rizikótényezője, ezért a Munkavédelmi Törvény a munkáltatók számára 2008. január 1-től előírja a pszichoszociális kockázat felmérését, arra azonban nem vonatkozik egységes előírás, hogy ez miként történjen meg.
A Munkahelyi Stressz Kutatócsoport vezetője.
A kérdőív kitöltése online felületen történt . Bár a minta nem reprezentatív, a jelentős adatmennyiségnek köszönhetően minden foglalkozási ágazatból, korcsoportból, munkakör típusból és iskolai végzettség szerint is voltak kitöltők, az ország minden megyéjéből. A nők nagyobb arányban mérték fel a kérdőív segítségével saját stressztényezőiket (63 százalék). Életkor és munkakör típusok arányait tekintve a minta kiegyensúlyozott volt.
Mitől vagyunk stresszesek?
"Az országos felmérés eredményeiből megtudhatjuk, hogy a magyar munkavállalók számára sokkal inkább a gyors munkatempó, mint a jelentős mennyiségi elvárás okoznak magas stresszterhelést. Jelentős stressz tényezőként jelenik meg továbbá az igazságosság és tisztelet alacsony mértéke, valamint komoly problémát okoz a szekálás. A stresszfelmérésben résztvevők mintegy 40 százaléka számolt be arról, hogy valamilyen gyakorisággal szenved a munkahelyén a szekálástól" - hangsúlyozta Nistor Katalin pszichológus, PhD hallgató.
A munkahelyi zaklatás, és ezen belül is a szekálás, megfélemlítés, az egyik legkomolyabb kockázati tényező a munkahelyi stressz szempontjából. Azok a munkavállalók, akik rendszeresen ki vannak téve szekálásnak, jóval magasabb stressz szintről, gyakoribb munka-család konfliktusról és alacsonyabb elégedettségről számolnak be. A szekálás gyakoriságának előfordulása összefüggést mutat a munka jellegével, a segédmunkások, szakdolgozók és irodai, ügyviteli dolgozók körében figyelhető meg legtöbbször. A nők gyakrabban számolnak be szekálásról, szexuális zaklatásról és fizikai erőszakról, az erőszakkal való fenyegetés pedig a férfiak körében volt gyakoribb. A szekálás leggyakrabban a felettes és a munkatársak részéről éri a dolgozókat. Szexuális zaklatás a munkatársak és az ügyfelek, páciensek, vendégek részéről éri a munkavállalókat. Erőszakos fenyegetést és fizikai erőszakot is leginkább az ügyfelek, páciensek, vendégek részéről szenvedik el.
A szexuális zaklatás a azálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatában fordult elő kimagaslóan nagy arányban, minden 5. kitöltő valamilyen rendszerességgel elszenvedi. Az erőszakkal való fenyegetés az Egészségügy, szociális ellátás, a személyszállítás és a védelem területeken fordult elő legnagyobb arányban. Fizikai erőszaktól szintén az Egészségügy, szociális ellátásban dolgozók szenvedtek a leggyakrabban. A szekálás minden ágazatban előfordult, leggyakrabban a szálloda, vendéglátás, idegenforgalom és az Egészségügy, szociális ellátás területén.
Az országos átlagnál jóval nagyobb mértékben veszélyezteti a munkakörrel járó érzelmi megterhelés az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás területén dolgozókat. Különösen alacsony pontszámokat értek a hatáskör (munkavégzésre gyakorolt kontroll), valamint a jutalmazás (elismerés) terén a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatások ágazat dolgozói.
Amiből pedig erőt meríthetnek a dolgozók, az a munkakör egyértelműsége, a munka értelmessége, és a jó munkahelyi közösség. A munkahelyi elégedettséget tekintve a legmagasabb értéket (60) a szakmai, tudományos és műszaki területen dolgozók és az IT, telekommunikáció, média ágazat munkatársai értek el (58). Az országos átlaghoz (54) képest jelentősen kevésbé elégedettek a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatás ágazat valamint a védelem (igazságügy, bíróság, büntetés-végrehajtás) kitöltői.
A legstresszesebb foglalkozási ágazatok
A munkahelyi stressz mértéke a azálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatban volt a legjelentősebb (56), ezt követi a kereskedelem, gépjárműjavítás, ingatlan ügyek ágazat (55), és a Személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatás ágazat (54). Ugyanakkor az országos átlaghoz képest (52) némileg alacsonyabb stressz szint volt mérhető az egyéb szolgáltatás (érdekképviselet, nonprofit szervezet, szépségápolás stb.), Energiaipar, bányászat, víz- és hulladékgazdálkodás (50), valamint a művészet, szórakoztatás, sport, szabadidő (50) ágazati kategóriában dolgozók körében.
Női-férfi különbségek
A nők számára a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatások és a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom a legstresszesebb ágazatok, míg az oktatásban és az egyéb szolgáltatások (érdekképviselet, politika, egyház) ágazatokat élik meg legkevésbé stresszesnek. A férfiak ezzel szemben az energia ipar, bányászat, víz- és hulladék gazdálkodás, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (51) ágazatában, valamint az oktatás (51) számolnak be a legnagyobb stressz terhelésről. Számukra a legkevésbé stresszes ágazatok a védelem (igazságügy, bíróság, büntetés végrehajtás)(45), valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenységek (45).
Összességében a magyar nők nagyobb stresszről számolnak be, mint a férfiak, a kiégés, az alvászavarok, a munka és a család közötti konfliktus is nagyobb arányban fordul elő a nők körében és a munkahelyükkel is elégedetlenebbek, mint a férfiak.
Védőfaktor a végzettség és a beosztás
A kutatási eredmények arra is rámutattak, hogy a magasabb iskolai végzettség, valamint a szakképzettség is egyfajta védőfaktor lehet a stresszel szemben, hiszen a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel illetve szakközépiskolai érettségivel rendelkezők számolnak be a legkevesebb, míg a 8 általános vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők a legnagyobb stresszről.
Beosztásunk szintén jelentősen befolyásolhatja munkahelyi stressz szintünket. Jelen felmérés szerint a diplomás felsővezetők értek el legalacsonyabb stressz szintet, míg a segéd- és betanított munkások a legmagasabbat. Jelentős stressz terhelésről számoltak be még az irodai, ügyviteli dolgozók és a nem diplomás vezetők is.
Mások is stresszelnek?
A kérdőív lehetővé teszi a nemzetközi szintű összehasonlítást is. Spanyol, német és dán országos összehasonlításban Magyarország elég rosszul szerepel, a magyar munkavállalók stressz szintje kétszerese a dánokénak. A munkahelyi stressz tényezők közül a munka értelmességében, a vezetés minőségében és a munkahelyi elégedettségben is Magyarország érte el a legalacsonyabb pontszámot. Az érzelmi megterhelés viszont alacsonyabb hazánkban, mint a németeknél (63), illetve a munkahely iránti elkötelezettség magasabb a magyar dolgozók körében (50), mint a spanyoloknál (38).
A pszichoszociális kockázati mutatók vállalati szintű felmérése lehetőséget nyújt a problémás területek azonosítására és célzott stresszcsökkentő beavatkozásokat tervezésére.
