Egyre több téves információ terjed a TikTokon a különböző betegségekkel, például az autizmussal kapcsolatban, és sokan ezek alapján állítanak fel téves diagnózist saját állapotukkal kapcsolatban. Egyes tartalmakban átlagos felhasználók mondják el, miért tartják magukat autistának, de egészségügyi szakértők is töltenek fel felvételeket, amelyekben a szakemberek felkeresését és az általuk felállított diagnózist fontosságát hangsúlyozzák - írja a Healthline.
Az amerikai Drexel Egyetem autizmussal foglalkozó intézete egy felmérést készített a témában. A legnézettebb, autizmus hashtaggel ellátott videók tartalmát ellenőrizték, majd a pontos, a pontatlan, illetve a túlzottan általánosító kategóriákba sorolták őket. Eredményeik szerint a vizsgált TikTok-videóknak csupán a 27 százaléka tartalmaz hiteles információkat, 32 százaléka túlságosan is általánosít, 41 százaléka pedig teljesen tévesen mutatja be ezt az állapotot. Az is kiderült, hogy a félrevezető vagy pontatlan videókat közel 150 milliószor tekintették meg.
Ezért veszélyesek a közösségi médiában terjedő információk
Dr. Diane Franz gyermekpszichológus szerint a közösségi médiában terjedő téves információk ártalmasak, mert megnehezítik a betegség megértését és az érintettek elfogadását. Másrészt arra biztatja az embereket, hogy önmaguk állítsanak fel diagnózist, ami pedig sokszor helytelen. Ráadásul az autizmus diagnózisának felállításához általában több alkalomra van szükség, amíg a szakember elegendő információt gyűjt és megismeri az érintetteket.
Franz szerint ezt a helyzetet bonyolíthatja, ha a terapeuta megfigyelései és véleménye ellentétben áll azzal a diagnózissal, amelyet a páciens állított fel saját magáról. Ráadásul az emberek nagyon tudnak ragaszkodni a téves információkhoz. A közösségi oldalak algoritmusai úgy vannak kialakítva, hogy hasonló tartalmakat fogyasszunk, ezért erős kötődés alakul ki az öndiagnózisunk iránt.
"Ez nagyon nehéz feladatot jelent a terapeuta számára a diagnózisról szóló beszélgetés során. Hatalmi harc alakulhat ki a szakember képzettsége és tapasztalata, valamint a páciens közösségi médiának való kitettsége között" - magyarázta Joseph O’Brien klnikai szociális munkás. Hozzátette, hogy ez különösen igaz az autizmusra, a hangulatzavarokra, a borderline és nárcisztikus személyiségzavarokra, valamint a kannabiszhasználati zavarokra.
Mindemellett gyengítheti a szakemberek által használt hivatalos kifejezéseket. Az öndiagnózisok trendje a közösségi médiában "felhígította" az autizmus közös értelmezését, és megváltoztatta a diagnózis jelentését. "Amikor serdülőkkel dolgozunk, ma már nagyon gyakori, hogy az első alkalommal azzal a meggyőződéssel vesznek részt, hogy bipoláris zavarban vagy autizmusban szenvednek, és hogy nárcisztikus szüleik el akarják hitetni velük, hogy nincs semmi bajuk. A legtöbb esetben nem azt értik az ilyen kifejezések alatt, amit egy hivatásos szakember" - mondta O'Brian. Pedig az nagyon fontos, hogy a szakértők és a páciensek ugyanazokat értsék a különböző kifejezések használatakor, mert ez teszi lehetségessé a hatékony kommunikációt.
Ráadásul ha "mindenki" arra a következtetésre jut, hogy autista, akkor a diagnózis idővel elveszíti a jelentését. Pedig az érintettek sokat küzdöttek azért, hogy láthatóvá váljanak és elfogadják őket. O'Brian szerint a sok öndiagnózis a szakemberek által felállított diagnózisokat is megkérdőjelezi, és azok is hátrányba kerülhetnek, akikről szakértők állapították meg, hogy autisták. Azt tapasztalja, hogy a téves információk áradata miatt a páciensei kevésbé hajlandók valóban tanulni.
Ahogy Franz mondja, a közösségi média önmagában nem ellenség. "Az a veszélyes, hogy sokszor nem kérdőjelezzük meg az onnan kapott információkat, és az elképzelésünk, hogy szakember nélkül is fel tudunk állítani diagnózist" - mondta a portálnak. Gyerekek esetén gyermekorvossal kell konzultani, felnőtteknek pedig érdemes egy pszichológust felkeresniük első körben.
