Szintetikus emberi embriókat hoztak létre, ami azért úttörő lépés, mert ehhez nem volt szükség petesejtre és spermiumra. A brit kutatók szerint a modellembrióknak – melyek az emberi fejlődés legkorábbi szakaszaiban lévő embriókra hasonlítanak – kulcsfontosságú szerepük van, mert segíthetnek megérteni a genetikai rendellenességek és a visszatérő vetélések biológiai okait – írja a The Guardian.
Egyelőre nem gondolják tovább
A kutatók eredményei azonban komoly etikai és jogi kérdéseket is felvetnek, mivel a laboratóriumban növesztett egyedek nem tartoznak az Egyesült Királyságban és a legtöbb más országban hatályos jogszabályok hatálya alá. A struktúrák nem rendelkeznek dobogó szívvel vagy az agy kezdeteivel, de tartalmaznak olyan sejteket, amelyek jellemzően a méhlepény, a sárgatest és maga az embrió kialakulásához szükségesek. A szintetikus embriók klinikai alkalmazására egyelőre nem lehet számítani, illegális lenne ugyanis beültetni azokat egy nő méhébe. Ráadásul egyelőre az sem világos, hogy ezek a struktúrák képesek-e tovább érlelődni a fejlődés legkorábbi szakaszainál, vagyis kérdéses, hogy ezekből az emberiókból kialakulhat-e a későbbiekben élőlény.
A kutatás arra is rámutat, hogy a tudomány mennyivel gyorsabban fejlődik, mint a szabályozás, amely rá hatályos. A kutatók célja most egyelőre azt megérteni: pontosan mi történik abban a 14 napban, ameddig a jelenlegi szabályozás szerint a laboratóriumban létrehozott embriók megfigyelhetők.
