Csodafegyverre bukkantak a klímaváltozás ellen Franciaországban

A hidrogénnek van egy hatalmas előnye a fosszilis üzemanyagokhoz képest: amikor elégetik, csak víz keletkezik, azaz nincs szénkibocsátás, amely fokozná az üvegházhatást a Földön. Mint azt az rtl.hu írja, a hidrogénre régóta fontos eszközként tekintenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Számos autógyár mutatott már be hidrogénmeghajtású járműveket, illetve pár évvel ezelőtt repülőgépet is sikeresen teszteltek ezzel az üzemanyaggal. A hidrogén emellett éppúgy jó megoldást kínálna teherautók, buszok, hajók meghajtására, az acéliparban kohók fűtésére, cementgyárak üzemeltetésére, áramtermelésre és épületek fűtésre.

Akad vele ugyanakkor egy komoly probléma: nehéz nagy mennyiségben előállítani. A hidrogéntermelésre többféle módszer is létezik, amelyeket különböző színekkel jelölnek. A úgynevezett fekete hidrogént szénből, a szürkét metánból nyerik ki. Ezek olcsó, de magas károsanyag-kibocsátással járó megoldások. A kék hidrogén a szürke egy vállfaja, amely esetén felfogják a keletkező szén-dioxidot. Így csökken ugyan a kibocsátás, a másik oldalon azonban jelentősen drágul is a folyamat. Végezetül a leginkább környezetbarát módszer egyben a legköltségesebb is mind közül: a zöld hidrogént vízből állítják elő. A pénzügyi nehézségeken túl az is gondot okoz viszont, hogy nagy mennyiségben állítsák elő az energiahordozót megújuló forrásokból.

Itt jön képbe a fehér hidrogén, amely természetes úton keletkezik, csupán ki kell bányászni. Messze ez lenne mind közül a legjobb lehetőség, csakhogy a tudomány sokáig úgy tartotta, elképzelhetetlen, hogy nagy lelőhelyek létezzenek a felszín alatt, amelyeket ipari mértékben lehetne kitermelni. Idén tavasszal azonban a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) bejelentette, hogy kutatók hidrogént találtak a lotaringiai szénlelőhelyek alatt. A felfedezés teljesen átírhatja az emberiség jövőjét, fegyvert adva a kezünkbe a klímaváltozás ellen. Olyannyira megfordult a tudományos álláspont, hogy a szakértők mostanra azt mondják, eddig azért nem találtak jelentős mennyiségű hidrogént a föld alatt, mert nem is keresték.

Ma évente nagyjából 90 millió tonna hidrogént állítanak elő mesterségesen a világon. A lotaringiai lelőhelyen a felfedezést jegyző – eredetileg metánt kereső – két tudós számításai szerint legalább 46 millió, de akár 260 millió tonna hidrogén is rejtőzhet. Ha ez beigazolódik, annak hatalmas hatása lehet a társadalomra. A földgázról és az olajról való átállás azonban így is összetett folyamatot igényel, kiküszöbölve számos nagyon meghatározó problémát.

1. További olyan lelőhelyeket kell találni, ahonnan nagy mennyiségben lehet hidrogént kinyerni.
2. Ki kell fejleszteni olyan kitermelési módszereket, amelyeket fenntartható módon lehet üzemeltetni.
3. Végezetül fel kell építeni a megfelelő infrastruktúrát a hidrogén szállítására és tárolására.

Vajon tényleg elegendő, ha minimálisra csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását? Egy neves klímaszakértő szerint ennél többre lenne szükség, hogy elkerüljük a katasztrofális mértékű globális felmelegedést.