Szoftverek, zenék és filmek illegális letöltése az internetről ugyanúgy lopásnak minősül, mintha egy bolt polcáról emelnénk le a terméket, a legtöbb felhasználó viszont nem így érzi. Egy ausztrál kutatócsoport kereste a választ, hogy miért van ez.
Amennyiben komolyan szankcionálnák a kalózkodást, a fejlett világ jelentős része valószínűleg börtönben ülne – naponta filmek, zenék, szoftverek és könyvek millióit töltik le torrentoldalakról, a szerzők és jogi tulajdonosok hozzájárulása nélkül.
A legtöbb országban ez illegálisnak minősül, mi azonban valamiért mégsem érezzük azt, hogy a kalózkodással törvényt sértenénk. A legújabb ausztrál kutatás megfejtette, hogy miért nem érzünk bűntudatot.
Az internet rendkívül hasznos dolog, de mint mindennél, itt is fontos a mérték. A kényszeres, az egész életmódot átalakító, kontrollvesztett internetezés a függőségek között új szindrómának számít, melyről részletesebben az alábbi cikkünkben olvashat ! A Social Neuroscience labor vezetője, Dr. Pascal Molenberghs, illetve PhD hallgatója, Robert Eres egy háromszintű kérdőívben kereste a választ arra, hogy az amúgy törvénytisztelő embereknek miért nincs látszólag semmi gondja az illegális letöltéssel. Miközben agyuk működést monitorozták, az alanyoknak el kellett képzelniük a szituációt, amint egy zenét vagy filmet letöltenek, majd egy olyan esetet, amikor annak kézzelfogható változatát leemelik a polcról. A két felvetés eltérő agyi működést produkált a tesztalanyoknál, a második szituáció esetén jelentősen megnőtt az agy oldalsó frontális orbitális kérgének aktivitása. Ez a rész felelős a morális érzékenységért, aktivitása így jól mutatja, hogy az alany nagyobb bűnnek érzi a fizikailag is érzékelhető tárgy eltulajdonítását, mint annak digitális változatáét.
Az emberi társadalom a magántulajdon tiszteletben tartásához adaptálódott, a digitális, nem kézzel fogható tartalom azonban viszonylag új keletű, így jóval nehezebb tényleges értékkel bíró tárgyként felfogni – összegezte a tapasztalatokat Dr. Pascal Molenberghs.
Délnyugat felől a még kevésbé felhős tájakon is megnövekszik, majd meg is vastagszik a felhőzet. Estig nem valószínű csapadék. A délkeleti, majd keletire, az esti órákban északira forduló szelet helyenként élénk, néhol akár erős lökések kísérhetik.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 és 15 fok között alakul, ennél pár fokkal alacsonyabb értékeket északkeleten mérhetünk. Késő estére 1 és 10 fok közé hűl le a levegő. Kezdetben melegfronti, majd estétől hidegfronti jellegű változás valószínű - ez a kettősség különösen megterhelő lehet a frontérzékenyek számára.
