Bár a hosszú élet receptjét senki sem ismeri pontosan, egy 97 éves olasz rákkutató szerint néhány egyszerű szokás jelentős különbséget jelenthet. Silvio Garattini, Európa egyik legismertebb biomedicinális kutatója évtizedek óta ugyanazokat az alapelveket követi, ezeket pedig a német nyelvű Focus portál tette közzé.
A hosszú élet titka nem csak az, hogy mit eszel, hanem hogy mennyit
A kutató szerint számos krónikus betegség, köztük egyes daganatos megbetegedések kialakulásában is szerepet játszhat a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a túlsúly. Garattini szerint a hosszú élet szempontjából nem az a legfontosabb kérdés, hogy naponta hányszor eszünk, hanem az, hogy mennyit. Saját bevallása szerint mindig feláll az asztaltól, mielőtt teljesen jóllakna.
Ez a szemlélet hasonlít a legtovább élő lakosokkal büszkélkedő, vagyis kék zónás Okinawa szigetén ismert „hara hachi bu” elvre. E szerint érdemes addig enni, amíg nagyjából úgy 80 százalékig jóllakunk. Az elgondolás lényege, hogy ne terheljük túl a szervezetet felesleges kalóriákkal.
Kapcsolódó cikk
A hosszú életű népek hasonlóan élnek
Azokban a régiókban, ahol feltűnően sok százéves ember él több közös életmódbeli tényezőt is megfigyeltek. Ilyen területek például a japán Okinawa, a szardíniai hegyvidék, a görög Ikaria szigete vagy a Costa Rica-i Nicoya-félsziget. Az itt élők étrendjét általában a sok zöldség, gyümölcs, hüvelyes, teljes értékű gabona és olajos mag jellemzi, miközben kevesebb húst és ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztanak. Emellett a mindennapi mozgás is természetes része az életüknek.
A napi séta többet érhet, mint gondolnánk
A 97 éves kutató ma is minden nap öt kilométert gyalogol. Nem lassú sétatempóban, hanem olyan intenzitással, amely megdolgoztatja a szív- és érrendszert. Garattini szerint heti 150-300 perc közepes intenzitású mozgás elegendő lehet az egészség megőrzéséhez. Ennél több testmozgás nem feltétlenül jár arányosan nagyobb előnyökkel, a rendszeresség viszont kulcsfontosságú. Ezt támasztják alá a kutatások is: egy nagyszabású nemzetközi elemzés szerint például már napi néhány perc plusz mozgás is mérhetően csökkentheti a korai halálozás kockázatát, különösen azoknál, akik korábban kevésbé voltak aktívak.
A mediterrán étrend is segíthet
Garattini táplálkozási elvei szorosan kapcsolódnak a mediterrán étrendhez, amely elsősorban
- zöldségekre (főként hüvelyesekre),
- olívaolajra,
- halakra,
- olajos magvakra és
- teljes értékű, rostban gazdag élelmiszerekre épül. Ezek hosszabb ideig biztosítanak teltségérzetet, így könnyebb elkerülni a túlevést is.
Fontos a változatosság is: minél színesebb és sokoldalúbb az étrend, annál többféle tápanyaghoz jut a szervezet – tartja a 97 éves rákkutató. A szintén növényi alapú, úgynevezett "hosszú élet pörköltjéről" már korábban beszámoltunk.
