Világszerte vezető haláloknak számítanak a szív-érrendszeri betegségek, mégsem beszélünk róluk eleget, illetve nem pontosak az ismereteink. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint fontos eloszlatni a témával kapcsolatos tévhiteket is.
Tévhit: a fiatalokat nem érintik a szívbetegségek
Valóban igaz, hogy a szív-érrendszeri betegségek nagyobb eséllyel jelentkeznek a 65 éven felülieknél, 4-10 százalékuk azonban 45 éves kor előtt alakul ki, többnyire férfiaknál. Ráadásul a fiatalkori életmód erősen befolyásolja a későbbi egészségi állapotot is. Például a transzzsírsavakban, telített zsírsavakban gazdag táplálkozás, a mozgáshiány és a dohányzás már fiatalabb korban is jelentősen növeli a kardiológiai betegségek rizikóját. Ezenkívül természetesen még egészséges életmódot élő fiatalabbaknál sem lehet kizárni a szívbetegségek lehetőségét, így tünetek esetén minden életkorban fontos a kivizsgálás.
Tévhit: a szív-érrendszeri betegséggel élőknek óvakodniuk kell a mozgástól
Ez egy nagy félreértés. A mozgás erősíti a szívizmokat és javítja a keringést, bár azoknak, akik korábban soha sem mozogtak, mindenképpen fontos szakember segítségét kérni. A hosszú távú kardiológiai rehabilitációnak éppen ezért is része a kardiológiai állapotfelmérésen és kontrollokon túl a dietetikai és mozgásterápiás program – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona.
Tévhit: aki koleszterincsökkentőt szed, az bármit ehet
A koleszterincsökkentőknek valóban a feladatuk, hogy csökkentsék az úgynevezett káros koleszterin szintjét, de ez nem jelenti azt, hogy az ezt szedők kontrollálatlanul fogyaszthatnak telített és transzzsírsavakban gazdag, feldolgozott, zsíros ételeket. A koleszterin ugyanis két úton jut a szervezetbe: egyrészt a bevitt táplálékkal, másrészt a máj is termel ilyen anyagot – a sztatinok pedig csak ez utóbbit akadályozzák. Azért is érdemes például a szívbarát DASH étrendet követni, mert a rosszul összeállított étrend nemcsak a szívbetegségek rizikóját növeli, de a többi között az elhízásét és a cukorbetegségét is.
Tévhit: ha a családban öröklődik a szívbetegség, nincs mit tenni
Való igaz, hogy a genetikai hajlam örökölhető, de az életmód jelentősen befolyásolja, milyen betegségek manifesztálódnak végül. A kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres mozgás, a dohányzás elhagyása, a vérnyomás kordában tartása mind csökkentheti a rizikót. Mindazonáltal annak, akinek a közeli felmenői érintettek a szívbetegségekben, érdemes rendszeres kardiológiai kivizsgáláson részt vennie.
Tévhit: vitaminokkal megelőzhető a szívbetegség
Bár az ajánlott mennyiségben szedett vitaminok és multivitaminok nincsenek rossz hatással a szív-érrendszerre, nincs arra bizonyíték, hogy csökkentenék a kardiológiai betegségek kockázatát, és semmiképp sem helyettesítik az egészséges életmódot.
Tévhit: aki évek óta dohányzik, annak már felesleges abbahagynia
Ennek az ellenkezője igaz: amint abbahagyja valaki a dohányzást, azonnal jót tesz a szervezetével: könnyebben fog lélegezni, több energiája lesz, javul a keringése és akár évekkel meghosszabbítja az életét, tekintve, hogy a dohányzás a szív-érrendszeri betegségek legerősebb rizikófaktora.
Tévhit: a szívbetegségek csak a férfiakat érintik
Az igaz, hogy fiatalabb korban a férfiakat nagyobb arányban érintik a szív-érrendszeri betegségek, de az ugyanilyen korú nőknél súlyosabb kimenetelű lehet egy adott esemény, és a strokerizikójuk is némileg nagyobb. Ráadásul a menopauza után a nők viszonylagos védettsége meg is szűnik, így mindkét nemnek fontos az életmód és szükség esetén a kivizsgálás.
Tévhit: ha a mellkasi fájdalom elmúlik, nem szükséges a vizsgálat
Az erős mellkasi fájdalom és a mellé társuló tünetek felvethetik a szívinfarktus gyanúját, ezért ilyen esetben mentőt kell hívni. Ha azonban pár perc után megszűnnek az erős tünetek, akkor sem szabad legyinteni. Azért fontos a kivizsgálás, mert ha angina pectorisról, vagyis anginás rohamról volt szó, azt kell elérni, hogy lehetőleg ne legyen több roham, illetve ne váljon súlyosabbá a helyzet. Ha pedig más okozta a panaszt, akkor is fontos az okot kezelni.
Tévhit: ha egyszer beállították a magasvérnyomás-gyógyszert, nem kell rajta változtatni
A magas vérnyomás kezelésének célja nem csupán a vérnyomás beállítása, de a már kialakult szövődmények kezelése, illetve a kialakulásuk megakadályozása. Ezért a kontrollok során nemcsak a vérnyomást mérik meg újra és újra, de rendszeresen szükség van laborvizsgálatokra, a szív- érrendszeri betegségek rizikófaktorainak ellenőrzésére és az életmód felülvizsgálatára is. Ilyenkor az eredmények függvényében változtathatnak a rendelt gyógyszereken, azok adagolásán. Az alapállapottól és a kezelés beállításának fázisától függően évente 2-4 felülvizsgálatra lehet szükség, súlyosabb esetben akár havonta is hasznos lehet az ellenőrzés.
