A vérnyomás természetes módon ingadozik a nap folyamán. Reggel általában alacsonyabb, majd a napi tevékenységek, a stressz és a fizikai terhelés hatására fokozatosan emelkedik. Estére sokaknál mérhetően magasabb érték mutatkozik, ami önmagában még nem feltétlenül kóros. Az esti kiugrás hátterében több tényező is állhat.
- Stressz és lelki feszültség: a napközben felgyülemlett idegeskedés, munkahelyi nyomás vagy családi problémák estére is hatással lehetnek a szervezetre. A stressz hatására termelődő hormonok – például az adrenalin – közvetlenül emelik a vérnyomást.
- Étrend és életmódbeli szokások: egy nehéz, sós vacsora, késő esti alkohol vagy akár egy délután elfogyasztott kávé is befolyásolhatja az esti értékeket. A szervezetnek időre van szüksége, hogy megeméssze a táplálékot és kiegyensúlyozza a folyadékháztartást.
- Mozgáshiány: ha a nap nagy részét ülőmunkával vagy kevés aktivitással töltjük, a vérkeringés lassul, az érfalak kevésbé rugalmasak, ami estére emelkedett vérnyomáshoz vezethet.
- Fáradtság és hormonális változások: a szervezet belső órája, valamint a hormonok – például a kortizol – napi ritmusa is szerepet játszik a vérnyomás alakulásában. Az esti órákban a test fáradtabb, az erek kevésbé tudnak alkalmazkodni a terheléshez, ez pedig hozzájárulhat a magasabb értékhez.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Fontos tudni, hogy egy-egy magasabb esti mérés önmagában nem ad okot pánikra. Akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha:
- az esti vérnyomás rendszeresen 140/90 Hgmm felett van,
- a kiugrásokat fejfájás, szédülés, fülzúgás vagy mellkasi nyomás kíséri,
- a magas értékek több héten keresztül ismétlődnek.
Borítófotó: Getty Images
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: