A duzzadt láb, a nap végére jelentkező lábfájdalom vagy a visszerek sokan számára az öregedés természetes velejáróinak tűnnek. Pedig ezek a tünetek krónikus vénás elégtelenségre is utalhatnak, egy olyan állapotra, amely kezelés nélkül komoly szövődményeket okozhat. Krónikus vénás elégtelenség esetén a lábak vénáiban található billentyűk meggyengülnek, és nem tudnak megfelelően záródni. Emiatt a vér nem jut vissza elég hatékonyan a szívhez, a lábakban pedig megnő a nyomás. Ez a fokozott nyomás olyan tüneteket okozhat, mint a lábdagadás, a seprűvénák vagy a visszértágulatok kialakulása. Súlyos esetekben a bőr károsodhat, sőt fekély vagy nehezen gyógyuló seb is kialakulhat – olvasható az American Medical Association cikkében.
A seprűvénák gyakran az első figyelmeztető jelek
A vénabillentyűk gyengülése miatt a vér egy része visszamarad a lábakban, ami egyre nagyobb nyomást gyakorol az erekre. Ennek következtében jelenhetnek meg a kidudorodó visszerek. A szakemberek szerint a seprűvénák gyakran a vénás elégtelenség legelső látható jelei. Ahogy a nyomás fokozódik, kialakulhatnak a nagyobb, látványosabb visszértágulatok is.
Krónikus vénás elégtelenség tünetei
A krónikus vénás elégtelenség többféle panaszt okozhat. Gyanúra adhat okot, ha:
- nehéznek érzed a lábadat,
- fájdalom jelentkezik a nap végére,
- hosszú állás vagy ülőmunka után rosszabbodnak a tüneteid,
- megduzzad a bokád vagy a lábfejed,
- viszketést tapasztalsz,
- seprűvénák vagy visszerek jelennek meg,
- tartósan nem gyógyuló seb alakul ki, különösen a boka környékén,
- a bőr elszíneződik, sötétlila vagy bronzos árnyalatot vesz fel.
A családi hajlam is sokat számít
A betegség kialakulásában az öröklődésnek is jelentős szerepe lehet: ha az egyik szülőd érintett, körülbelül 50 százalék az esélye annak, hogy nálad is kialakul a probléma. Ha mindkét szülőd krónikus vénás elégtelenségben szenved, a kockázat akár 80 százalékra is nőhet. A nők különösen veszélyeztetettek bizonyos hormonális hatások, a terhességek és a korábban kialakult vérrögök miatt.
További kockázati tényező lehet:
- a korábbi trombózis,
- a tartós álló- vagy ülőmunka,
- a mozgásszegény életmód,
- a magas nátriumtartalmú étrend,
- az elhízás.
Hogyan állapítják meg a betegséget?
A diagnózis felállításakor az orvos először a kórelőzményt és a panaszokat veszi figyelembe. Ezt általában vénás ultrahangvizsgálat egészíti ki, amely megmutatja, mennyire jól működnek a vénabillentyűk, illetve kimutathatja az esetleges vérrögöket is. A szakemberek szerint már enyhe tünetek esetén is érdemes kivizsgáltatni magad, mert ezzel megelőzhető a betegség súlyosbodása.
A kezelés elsődleges célja a lábakban kialakuló fokozott nyomás mérséklése. Ennek egyik legfontosabb eszköze az orvosi minőségű kompressziós harisnya, amelyet reggel célszerű felvenni, este pedig levenni.
A tünetek enyhítésében segíthet még:
- a rendszeres mozgás,
- a vádliizmok aktív használata,
- a lábak felpolcolása ülés közben,
- a nátriumbevitel csökkentése,
- a megfelelő folyadékfogyasztás.
A visszerek ugyanis idővel begyulladhatnak, vérezhetnek, elfertőződhetnek vagy vérrögök is kialakulhatnak bennük. Ha a konzervatív kezelések nem enyhíti a tüneteket vagy nem javítja az életminőséget, műtéti beavatkozásra is sor kerülhet.
Mi történhet kezelés nélkül?
Kezelés hiányában a seprűvénák és a visszerek egyre fájdalmasabbá válhatnak, nagyobbak lehetnek, és számuk is növekedhet.
Emellett jelentkezhet:
- tartós lábfájdalom,
- nehézláb-érzés,
- bőrelszíneződés,
- mozgáskorlátozottság,
- romló életminőség.
A legsúlyosabb esetekben a bőr állapota jelentősen romolhat, fekély alakulhat ki, ami fertőzéshez, akár végtagvesztés kockázatához is vezethet.
A sóbevitel csökkentése különösen fontos
A szakember szerint a megelőzésben és az állapot romlásának lassításában kiemelt szerepe van az életmódnak. Nemcsak az számít, mennyi sót teszel az ételeidre, hanem az is, mennyi nátriumot tartalmaznak az elfogyasztott készételek: különösen a konzervek és a fagyasztott termékek lehetnek magas nátriumtartalmúak. Érdemes figyelni az élelmiszerek címkéjére, és lehetőség szerint napi 1500 milligramm alatt tartani a nátriumbevitelt.
A mozgás és a megfelelő folyadékfogyasztás is segít
Ha sokat ülsz, érdemes időnként felpolcolni a lábadat. Emellett ajánlott hetente két-három alkalommal mozogni olyan intenzitással, hogy az már megizzasszon. A megfelelő hidratálás szintén fontos.
Mozgás közben a vádliizmok összehúzódása segíti a vér visszaáramlását a szív felé. A mozgásszegény életmód ezzel szemben fokozza a lábakban kialakuló nyomást.
Hosszabb utak során hasznos lehet a kompressziós zokni
Ha hosszú ideig állsz vagy ülsz munka közben, illetve utazol, a kompressziós zokni viselése segíthet. A szakemberek szerint a vényre felírt kompressziós harisnyák előnyösebbek, mert különböző nyomást fejtenek ki a láb különböző részein, így hatékonyabban támogatják a keringést.
Akár repülőúton, akár autóban vagy az irodában töltesz hosszabb időt ülve, érdemes óránként vagy másfél óránként felállni és néhány percet sétálni.
