Kiderült, mennyi rákkeltő gombatoxin van a hazai élelmiszerekben

„A magyar fogyasztók rövid és hosszú távú aflatoxin-terhelésének meghatározása a tejtermékláncban és a kockázatkezelő intézkedések megalapozása” – ez volt a címe a Debreceni Egyetem és a Nébih közös projektjének, amelyben a hazai lakosság aflatoxin-terhelését vizsgálták. A szakemberek megállapították, hogy a magyar fogyasztókat jelenleg nem fenyegeti jelentős egészségügyi kockázat az aflatoxinhoz kapcsolódóan, így azonnali ellenintézkedések nem szükségesek. Ettől függetlenül továbbra is indokolt és javasolt folyamatosan ellenőrizni a takarmányokat és az élelmiszereket.

Ezért veszélyes az aflatoxin

„A napjainkban zajló éghajlatváltozás egyik következménye, hogy az aflatoxinokat termelő penészgombák észak felé történő terjedése figyelhető meg Európában. Ez veszélyeztetheti a mérsékelt éghajlatú országok, köztük hazánk lakosságát is” – olvasható a Nébih oldalán közzétett összefoglalóban.

Mint írták, az aflatoxinok olyan mikotoxinok, amelyek rákkeltők, valamint képesek jelentősen legyengíteni az immunrendszert. A fiatal korosztályra különösen veszélyesek. E mikotoxinok közül az aflatoxin B1 (AFB1) a májban aflatoxin M1-gyé (AFM1) alakul át, amely szintén rákkeltő hatású, és megjelenik a tehéntejben, valamint a tejtermékekben.

Az egyik legelterjedtebb, aflatoxint termelő penészgomba a mikroparcellás Aspergillus flavus, amelynek szaporodását és toxintermelését jelentősen befolyásolja a magas – különösen a 35 Celsius-fok feletti – hőmérséklet és a légköri szárazság.