A stroke a fejlett országokban a harmadik leggyakoribb halálok a szívbetegségek és rosszindulatú daganatok után. A betegek száma évről évre nő, Magyarországon évente 42 ezer ember kap stroke-ot, minden harmadik beteg azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal az agyi érkatasztrófa következtében.
A stroke nem válogat, fiatalokat és időseket egyaránt érinthet. Kockázatát számos tényező növeli: leginkább a magas vérnyomásban szenvedő betegeket, a testsúlyfelesleggel és zsíranyagcsere-zavarral élőket, a cukorbetegeket, a dohányzókat és a fizikailag kevésbé aktív embereket veszélyezteti a szélütés. A legnagyobb azok fenyegetettsége, akiknél többféle kockázati tényező együttesen áll fenn.
Stroke akkor történik, ha az elzáródott érhez tartozó agyi terület nem kapja meg a működéséhez elengedhetetlenül szükséges mennyiségű vért és vele együtt az elegendő oxigént.
A stroke tünetei a következők lehetnek:
- az arc, a kar vagy a láb általában egy oldalon hirtelen fellépő zsibbadása, gyengesége, érzéketlensége vagy bénulása;
- a száj hirtelen "félrehúzódása", elferdülése;
- hirtelen kialakuló beszédértési nehézség, érthetetlenné váló beszéd, hangképzési zavar;
- hirtelen kialakuló, egy vagy kétoldali látászavar, féloldali vakság;
- hirtelen fellépő szédülés, egyensúlyzavar, járásbizonytalanság, eszméletvesztés;
- minden előzmény nélkül jelentkező erős fejfájás;
- zavartság, memóriazavar, az érzékelés, illetve a térbeli tájékozódás zavara.
Nagyon fontos, hogy már egyetlen tünet jelentkezése esetén is, azonnal hívjuk a Mentőszolgálatot, hisz a tünetek kezdete után három órával kezdett vérrögoldó kezeléssel a stroke kimenetele nagyban enyhíthető.
Ha pedig szeretnénk mindezt megelőzni, ügyeljünk a vérnyomásunkra , hiszen ennek helyes értéke 40 százalékkal mérsékelheti a stroke kialakulását. Ezenkívül a rendszeres testmozgás, a megfelelő testsúly elérése, a stressz-szituációk kerülése, a koleszterin- és a vérzsírszintek normalizálása, a sófogyasztás minimalizálása mind fontos tényezők a stroke kialakulásának megelőzésében.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: