A stroke világszerte és Magyarországon is a harmadik leggyakoribb haláloknak számít. Az agyban hirtelen kialakuló érelzáródásnak vagy vérzésnek nincs lappangási ideje, s a kialakulásának jelei pedig jól felismerhetőek.
Mi az a stroke?
A stroke, más néven szélütés, az agyban alakul ki, oly módon, hogy egy vérrög vagy az érfalra tapadt lerakódás egy része leválik és elzárja az agyi artériát, ezzel megakadályozva a vérkeringést. A vérrög kialakulásának kockázatát a 65 év feletti kor, az életmódbeli tényezők, valamint a családi kórtörténet mellett akár ötszörösére emelheti egy egyszerű pitvarfibrilláció , amely a leggyakoribb szívritmuszavar, de jelentős rizikófaktornak számít a magas vérnyomás és a diabétesz is.
A stroke kialakulásának a tünetei
A szívinfarktustól eltérően, a stroke nem jár fájdalommal, de a kialakulásának szemmel látható jelei vannak:
▪ az arc, a kar vagy a láb - általában egy oldalon hirtelen fellépő - zsibbadása, gyengesége, érzéketlensége vagy bénulása
▪ a száj hirtelen félrehúzódása, lefittyedése
▪ hirtelen kialakuló beszédértési nehézség, érthetetlenné váló beszéd, hangképzési zavar
▪ hirtelen kialakuló, egy vagy kétoldali látászavar, féloldali vakság
▪ hirtelen fellépő szédülés, egyensúlyzavar, járásbizonytalanság, eszméletvesztés
▪ minden előzmény nélkül jelentkező erős fejfájás
▪ zavartság, memóriazavar, az érzékelés, illetve a térbeli tájékozódás zavara.
Akár már egyetlen tünet figyelmeztethet a stroke kialakulására. A tünetek egyik percről a másikra jelentkezhetnek és akár enyhülhetnek is. Ne várjuk a tünetek elmúlását és azok enyhülése se tévesszen meg senkit! Ha csak a gyanúja is felmerül a stroke-nak, azonnal orvoshoz kell fordulni, mert minden perc számít.
A 4 és fél órán belüli vérrögoldás életet menthet
A legeredményesebb gyógyítás érdekében és a súlyos szövődmények elkerülése végett, minél előbb fel kell ismerni a stroke tüneteit és a beteget azonnal kórházba kell szállítani. A kórházban felmérik a stroke súlyosságát és az elzáródás pontos helyét. A stroke típusától függ az elzáródás a kezelése: iszkémiás stroke esetében gyógyszer segítségével oldják fel az érelzáródást, míg vérzéses stroke esetében sebészeti úton történő eltávolításra is sor kerülhet.
A stroke jelei amennyire gyorsan kialakulnak, olyan lassan tűnnek el az érelzáródás feloldása után, ezért a betegnek a teljes felépüléshez rehabilitációra van szüksége. A stroke-on átesett betegeknél nagy eséllyel alakulhat ki újabb agyi érelzáródás. Ennek megelőzése érdekében befolyásolni, és szükség esetén hatékonyan kezelni kell a stroke kialakulásának rizikófaktorait, mint például a pitvarfibrillációt, a magas vérnyomást, a túlsúlyt és a dohányzást.
Pitvarfibrilláció esetén az orvosok véralvadásgátló terápiát írnak elő betegeiknek. Szerencsére ez ma már nem jelent nagy megterhelést a beteg számára, mert a régebbi gyógyszerektől eltérően már OEP támogatással is elérhetők a szájon át szedhető biztonságosabb és korszerűbb készítmények. A pitvarfibrillációnak nevezett szívritmuszavarban szenvedő betegeknek ötször nagyobb esélyük van arra, hogy stroke-ot kapjanak, ezért folyamatos véralvadásgátló kezelésre szorulnak.
