A szívritmuszavarok jelei

A szívritmuszavarok akkor jelentkeznek, amikor a szívverésünket koordináló elektromos impulzusok nem működnek megfelelően, ennek okán pedig túl gyorsan, túl lassan vagy szabálytalanul ver a szívünk. A Mayo Clinic erről készített összefoglalója hangsúlyozza, vannak formái, melyek teljesen ártalmatlanok, és olyan szívritmuszavarok is léteznek, amelyek néha akár életveszélyes tüneteket is okozhatnak. A szívritmuszavar, más néven aritmia (arrhythmia) kezelésével az esetek többségében szabályozhatóvá válik a gyors, lassú vagy szabálytalan szívverés, ehhez azonban fel kell tárni, hogy mi áll a rendellenesség hátterében, gyakran ugyanis a gyenge vagy sérült szív okozza vagy súlyosbítja az állapotot, de az is előfordulhat, hogy bizonyos ásványi anyagok szintje nem megfelelő a szervezetünkben. Helyes életmóddal azonban megelőzhetőek vagy csökkenthetőek a szívritmuszavarok kialakulásának kockázatai.

Milyen a normális szívverés?

A szívünk négy részből áll. A felső kettő a jobb és a bal pitvar, az alsó kettő pedig a jobb és a bal kamra. A szívritmust általában a jobb pitvarban található természetes pacemaker (sinuscsomó) szabályozza. Elektromos impulzusokat generál, melyek elindítják az egyes szívveréseket, méghozzá úgy, hogy az impulzusok hatására a pitvarizmok összehúzódnak és így vért pumpálnak a kamrákba.

Ezután az elektromos impulzusok az atrioventrikuláris (AV) csomópontnak nevezett sejtcsoportba érkeznek. Az AV csomópont lelassítja az elektromos jelet, mielőtt a kamrákba küldené. Ez az enyhe késés lehetővé teszi a kamrák vérrel való megtöltését. Amikor az elektromos impulzusok eljutnak a kamrák izmaiba, azok összehúzódnak, ami miatt a vért a tüdőbe vagy a test többi részébe pumpálják. Egészséges szívben ez a folyamat általában zökkenőmentesen megy végbe, a normál nyugalmi pulzusszám pedig percenként 60 és 100 ütés között alakul.

A szívritmuszavarok típusai

Az orvosok az aritmiákat nemcsak származási helyük (pitvarok vagy kamrák), hanem az általuk okozott pulzus sebessége szerint is osztályozzák.

Tachycardia

Gyors szívverésre utal - a nyugalmi pulzusszám meghaladja a 100 ütemet percenként. Fajtái:

• kamrai tachycardia
• kamrafibrilláció
• hosszú QT szindróma
• pitvarfibrilláció
• pitvari remegés
• szupraventrikuláris tachycardia
• Wolff-Parkinson-White-szindróma

Bradycardia

Lassú szívverésre utal - a nyugalmi pulzusszám percenként kevesebb, mint 60. Fajtái:

• "Sick sinus" szindróma
• vezetési rendellenesség

Nem minden tachycardia vagy bradycardia jelenti azt, hogy szívbetegsége van. Például testmozgás közben normális a gyors szívverés kialakulása, mivel a szív felgyorsul, hogy szövetei oxigéndúsabb vért nyújtsanak. Alvás vagy mély relaxáció idején nem szokatlan, hogy a szívverés lassabb.

Extra szívdobbanás

Mindezek mellett meg kell említeni még a kamrai eredetű korai ütést (premature heartbeat), mely gyakran kihagyott szívverésnek tűnik, bár valójában egy extra ütem. Előfordulhat, hogy néha érzünk egy extra szívdobbanást, ám ez csak ritkán jelenti azt, hogy komolyabb problémánk lehet. Ennek ellenére az extra ütem hosszan tartó aritmiát válthat ki, különösen szívbetegeknél. Ha pedig valaki évekig küzd korai ütésekkel, az a szív elgyengüléséhez is vezethet. Extra szívdobbanást tapasztalhatunk pihenés közben, de néha stressz, testmozgás, vagy például olyan stimulánsok, mint a kávé vagy a nikotin hatására is.

Lehet, hogy az orvos hamarabb észreveszi

Az aritmiák jellemzően nem okoznak kirívó tüneteket, így előfordulhat, hogy az orvosunk egy rutinvizsgálat során hamarabb kiszűri a szívritmuszavart, mintsem azt mi észrevennénk. Vannak azonban olyan jelei is, melyek észrevehetőek, ám ezek sem jelentik azt feltétlenül, hogy komoly problémánk van.

Az egyik leggyakoribb szimptómája a szívritmuszavarnak a mellkasban érezhető "remegés". Emellett az érintettek a szapora szívverést szokták még jellemzően észrevenni, de bradycardia esetében az is feltűnhet, hogy szokatlanul lassú a szívverésünk. Ritkábban mellkasi fájdalom, vagy légszomj is jelezheti az aritmiát. Az egyéb tünetek között a szakirodalom felsorolja továbbá a szorongást, a fáradtságot, a szédülést, a fokozott izzadást, az ájulást vagy azájulásközeli állapotot.

Mi okozhatja?

Az alábbi állapotok vagy életmódbeli tényezők szívritmuszavarhoz vezethetnek, vagy közvetlenül is okozhatják azt.

• Éppen zajló szívroham.
• COVID-19.
• Szívkoszorúér-betegségek, egyéb szívproblémák és korábbi szívműtétek. Ide értendőek továbbá a beszűkült szívartériák, a kóros szívbillentyű-elváltozások, a szívelégtelenség, a kardiomiopátia, és egyéb szívkárosodások, melyek bármelyik fajta aritmia kockázati tényezői lehetnek.
• Magas vérnyomás: ez növeli a koszorúér-betegség kialakulásának kockázatát. A bal kamra falai merevvé és vastaggá válhatnak, ami megváltoztathatja, hogy az elektromos impulzusok hogyan haladnak át a szíven.
• Veleszületett szívbetegség: ha valaki szívrendellenességgel születik, az befolyásolhatja a szív ritmusát.
• Pajzsmirigyzavarok: ha túlműködik vagy alulműködik a pajzsmirigy, növelheti az aritmiák kockázatát.
• Cukorbetegség: a koszorúér-betegség és amagas vérnyomáskialakulásának kockázata kontrollálatlan cukorbetegség esetén nagymértékben megnő.
• Obstruktív alvási apnoé: ez a rendellenesség, amelybenalvásközben megszakad a légzés, növelheti a bradycardia, a pitvarfibrilláció és más aritmiák kockázatát.

• Miért fontos a kálium az egészséges vérnyomáshoz? Részletek itt.

  Elektrolit egyensúlyhiány: a vérben lévő anyagok, az úgynevezett elektrolitok - például kálium, nátrium, kalcium és magnézium - segítenek kiváltani és vezetni a szívben lévő elektromos impulzusokat. A túl magas vagy túl alacsony elektrolitszint befolyásolhatja szív elektromos impulzusait, és hozzájárulhat az aritmia kialakulásához. Ezért is különösen fontos, hogy odafigyeljünk ezen ásványi anyagok megfelelő pótlására, hiszen például a magnézium szabályozza az ionok mozgását a szívizomszövetekben, megfelelő mennyiségben kiegészítheti az aritmiák megelőzésére és kezelésére szolgáló terápiákat. A káliummal azonban érdemes óvatosan bánni, mert mind az alacsony, mind a magas szintje problémákat okozhat a szervezetben, ezért mindig kérjük ki kezelőorvosunk javaslatát. A szakember a megfelelő vérvizsgálatok elvégzése után nagy biztonsággal segíthet - amennyiben hypokalemia miatt az szükséges - a káliumpótlás mértékének és módjának meghatározásában. Ha viszont hyperkalemia, azaz túl magas káliumszint igazolódik nálunk, akkor káliumszegény diétát írhat elő.
• Bizonyos gyógyszerek szedése, beleértve a vény nélkül kapható megfázásos és allergiás tünetek enyhítésére szolgáló gyógyszereket és étrend-kiegészítőket.
• Túl sok alkohol fogyasztása: a túlzott alkoholfogyasztás befolyásolhatja a szív elektromos impulzusait, és növelheti a pitvarfibrilláció kialakulásának esélyét.
• Túl sok koffeintartalmú ital, nikotin vagy illegális drogok fogyasztása: a koffein, a nikotin és más stimulánsok növelik a pulzust, és hozzájárulhatnak a súlyosabb ritmuszavarok kialakulásához. Az illegális gyógyszerek, például az amfetaminok és a kokain, mélyen befolyásolhatják a szívet, és sokféle szívritmuszavarhoz vagy hirtelen halálhoz vezethetnek a kamrai fibrilláció miatt.
• Stressz vagy szorongás.
• Genetika.

Megelőzés

A szívritmuszavarok megelőzése érdekében fontos a szívtudatos életmód kialakítása és fenntartása, ami hozzájárul a kockázatok csökkentéséhez. Ehhez ajánlott:

• a szív egészségét óvó étrend fogyasztása,
• a fizikailag aktív életmód és az egészséges testsúly megtartása,
• a dohányzás kerülése,
• a koffein- és alkoholtartalmú italok fogyasztásának korlátozása,
• a stressz csökkentése,
• a vény nélkül kapható gyógyszerek körültekintő használata,
• a rendszeres orvosi kontroll, benne az elektrolitegyensúly ellenőrzése, szükség szerinti korrigálása megfelelő ásványi anyagok (magnézium, kálium, nátrium, kalcium) szakember által előírt szedésével.