A stroke legbiztosabb tünetei

A stroke kockázati tényezőinek többségére mi magunk is hatással lehetünk, így sokat tehetünk érte, hogy elkerüljük ezt a súlyos betegséget.

Stroke az esetek döntő többségében akkor alakul ki, amikor az agy egy részén elzáródik egy ér és megszűnik a terület vérellátása. A vérellátási zavar oxigénhiányt okoz, ami miatt az agy sejtjei károsodnak, és attól függően, hogy az agyi erek mely szakasza volt elzárva a vérellátástól és mennyi időn belül érkezett meg a szakszerű segítség, a stroke-nak különböző súlyosságú következményei lehetnek. Az egészen enyhe, alig észlelhető tünetektől a mozgás- vagy beszédkészséget érintő súlyosabb károsodásig széles skálán mozoghatnak a tünetek és a következmények; a stroke a legsúlyosabb esetben akár halállal is végződhet.

Bár sokat tudunk az agyi érkatasztrófáról , avagy más néven stroke-ról, még mindig nem eleget, az információk nagy részét pedig a kezelőorvostól és az internetről szerezzük be - mutatott rá egy friss kutatás. Az is kiderült, hogy sok esetben a megfelelő rehabilitáció is elmarad információhiány miatt vagy szakmai segítség hiányában.

Minden hatodik ember szenved el szélütést

A fejlett országokban a stroke a harmadik leggyakoribb halálozási ok a szívbetegségeket és a daganatos betegségeket követően, és egyben az egyik leggyakoribb oka a felnőttkori rokkantságnak. Átlagosan minden hatodik ember szenved el élete során szélütést, amely mérhetően nagyobb valószínűséggel fordul elő 45 éves kor fölött, de bármely életkorban kialakulhat. A következmények esetleges súlyossága miatt a beteg környezetére is jelentős befolyással lehet: a fizikai és szellemi képességek megváltozása kihathat a munkavégzésre, a másokról való gondoskodás képességére is.

A tünetek és szövődmények kialakulása szempontjából igen nagy jelentősége van, hogy a stroke keletkezésétől számítva milyen hamar kezdődik meg a beteg ellátása és a szakorvosi kezelés. Azoknak, akik rövid időn belül megfelelő ellátásban részesülnek, lényegesen jobbak az esélyeik a súlyos tünetek és a szövődmények elkerülésére.

szív- és érrendszer betegségei, stroke
Minden hatodik ember szenved el stroke-ot az élete során.Fotó: iStock

Hogyan lehetünk hatással a kockázati tényezőkre?

A stroke kialakulásában szerepet játszó legtöbb kockázati tényező ismert, és nagy részükre hatással lehetünk életvitelünkkel, étkezési szokásainkkal vagy éppen gyógyszeres kezeléssel. Ezek a tényezők mindenkinél más súllyal szerepelnek, ezért a megelőzés szempontjából fontos, hogy tisztában legyük saját egyéni kockázatainkkal. Ebben a stroke-szűrés segíthet, amely során az orvos tájékoztatást ad, hogy mely kockázatoknak vagyunk esetleg fokozottabban kitéve.

A stroke kialakulásának valószínűségét növelik bizonyos szívritmuszavarok, szívbetegségek, az agyi erek szűkülete vagy akár a vér fokozott alvadékonysága. Az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint mind hajlamosító tényező, de akár egy friss műtét is kockázatot jelenthet.

Az orvos segítségével, az egyéni kockázati tényezők jellegétől függően meghatározott életmódbeli, étkezési szokásbeli változások vagy a gyógyszeres kezelés a stroke kockázatának jelentős csökkenését eredményezheti. A stroke-ról, éppen gyakorisága okán igen nagy ismerettel rendelkezik az orvostudomány, és nemcsak a már bekövetkezett esemény kezeléséről tudnak sokat a szakemberek, hanem a megelőzés lehetőségeiről is. Minél jobban elterjednek ezek az ismeretek, annál inkább várható a stroke csökkenése a népességen belül, és annál kevesebb egyéni és családi tragédiát okoz ez a modernkori népbetegség.

Mit tegyünk, ha bekövetkezik a baj?

A stroke gyakorisága indokolja, hogy a lehető legtöbben tisztában legyenek vele, hogy mit kell tenni, ha stroke-gyanús esetet észlelnek. A stroke tünete lehet a hirtelen fellépő féloldali végtaggyengeség, a bénulás, az ernyedt, zsibbadt arcfél - arcizmok, kar, láb bénulása az egyik testfélen -, a hirtelen kialakuló beszédértési- vagy hangképzési zavar, a szóformálási nehézség, a hirtelen látászavar, a kettőslátás, a látótér-kiesés vagy akár a látásvesztés.

Ha bizonytalanok vagyunk a tünetek felismerésében, akkor néhány egyszerű feladatot érdemes elvégeztetni a beteggel:

  • Mosolyogjon vagy mutassa fogait! Arcának egyik fele ernyedt, aszimmetrikussá vált?
  • Emelje fel vízszintesig mindkét karját! Gyengébbnek érzi valamelyik karját?
  • Ismételjen meg egy egyszerű mondatot! Összefolynak a szavai? Helytelenül ismétel? Nem talál egyes kifejezéseket?

Az optimális kezelés megkezdéséig mindössze 4,5 óra áll rendelkezésre. Ezért stroke gyanúja esetén azonnal hívjunk mentőt: pontos információval segítsük őket, hogy megkezdhessék a szakszerű betegellátást!

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Panangin reklámfilm (X)

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +17 °C
Minimum: +8 °C

Napos, gomolyfelhős idő várható, de közben délnyugat felől egyre nagyobb területen megnövekszik a felhőzet, estére már nagyrészt erősen felhős lesz az ég. Az Északi-középhegység térségében nem zárható ki délután zápor, esetleg zivatar, majd késő délutántól, estétől máshol is növekszik a csapadék esélye. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 21 fok között várható, a déli, délkeleti tájakon lesz a legmelegebb idő. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra