Stroke az esetek döntő többségében akkor alakul ki, amikor az agy egy részén elzáródik egy ér és megszűnik a terület vérellátása. A vérellátási zavar oxigénhiányt okoz, ami miatt az agy sejtjei károsodnak, és attól függően, hogy az agyi erek mely szakasza volt elzárva a vérellátástól és mennyi időn belül érkezett meg a szakszerű segítség, a stroke-nak különböző súlyosságú következményei lehetnek. Az egészen enyhe, alig észlelhető tünetektől a mozgás- vagy beszédkészséget érintő súlyosabb károsodásig széles skálán mozoghatnak a tünetek és a következmények; a stroke a legsúlyosabb esetben akár halállal is végződhet.
Minden hatodik ember szenved el szélütést
A fejlett országokban a stroke a harmadik leggyakoribb halálozási ok a szívbetegségeket és a daganatos betegségeket követően, és egyben az egyik leggyakoribb oka a felnőttkori rokkantságnak. Átlagosan minden hatodik ember szenved el élete során szélütést, amely mérhetően nagyobb valószínűséggel fordul elő 45 éves kor fölött, de bármely életkorban kialakulhat. A következmények esetleges súlyossága miatt a beteg környezetére is jelentős befolyással lehet: a fizikai és szellemi képességek megváltozása kihathat a munkavégzésre, a másokról való gondoskodás képességére is.
A tünetek és szövődmények kialakulása szempontjából igen nagy jelentősége van, hogy a stroke keletkezésétől számítva milyen hamar kezdődik meg a beteg ellátása és a szakorvosi kezelés. Azoknak, akik rövid időn belül megfelelő ellátásban részesülnek, lényegesen jobbak az esélyeik a súlyos tünetek és a szövődmények elkerülésére.
Hogyan lehetünk hatással a kockázati tényezőkre?
A stroke kialakulásában szerepet játszó legtöbb kockázati tényező ismert, és nagy részükre hatással lehetünk életvitelünkkel, étkezési szokásainkkal vagy éppen gyógyszeres kezeléssel. Ezek a tényezők mindenkinél más súllyal szerepelnek, ezért a megelőzés szempontjából fontos, hogy tisztában legyük saját egyéni kockázatainkkal. Ebben a stroke-szűrés segíthet, amely során az orvos tájékoztatást ad, hogy mely kockázatoknak vagyunk esetleg fokozottabban kitéve.
A stroke kialakulásának valószínűségét növelik bizonyos szívritmuszavarok, szívbetegségek, az agyi erek szűkülete vagy akár a vér fokozott alvadékonysága. Az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint mind hajlamosító tényező, de akár egy friss műtét is kockázatot jelenthet.
Az orvos segítségével, az egyéni kockázati tényezők jellegétől függően meghatározott életmódbeli, étkezési szokásbeli változások vagy a gyógyszeres kezelés a stroke kockázatának jelentős csökkenését eredményezheti. A stroke-ról, éppen gyakorisága okán igen nagy ismerettel rendelkezik az orvostudomány, és nemcsak a már bekövetkezett esemény kezeléséről tudnak sokat a szakemberek, hanem a megelőzés lehetőségeiről is. Minél jobban elterjednek ezek az ismeretek, annál inkább várható a stroke csökkenése a népességen belül, és annál kevesebb egyéni és családi tragédiát okoz ez a modernkori népbetegség.
Mit tegyünk, ha bekövetkezik a baj?
A stroke gyakorisága indokolja, hogy a lehető legtöbben tisztában legyenek vele, hogy mit kell tenni, ha stroke-gyanús esetet észlelnek. A stroke tünete lehet a hirtelen fellépő féloldali végtaggyengeség, a bénulás, az ernyedt, zsibbadt arcfél - arcizmok, kar, láb bénulása az egyik testfélen -, a hirtelen kialakuló beszédértési- vagy hangképzési zavar, a szóformálási nehézség, a hirtelen látászavar, a kettőslátás, a látótér-kiesés vagy akár a látásvesztés.
Ha bizonytalanok vagyunk a tünetek felismerésében, akkor néhány egyszerű feladatot érdemes elvégeztetni a beteggel:
- Mosolyogjon vagy mutassa fogait! Arcának egyik fele ernyedt, aszimmetrikussá vált?
- Emelje fel vízszintesig mindkét karját! Gyengébbnek érzi valamelyik karját?
- Ismételjen meg egy egyszerű mondatot! Összefolynak a szavai? Helytelenül ismétel? Nem talál egyes kifejezéseket?
Az optimális kezelés megkezdéséig mindössze 4,5 óra áll rendelkezésre. Ezért stroke gyanúja esetén azonnal hívjunk mentőt: pontos információval segítsük őket, hogy megkezdhessék a szakszerű betegellátást!
