Sokan terheléskor tapasztalnak szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele többet. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér-szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más vegetatív tünetek kísérnek, így például hányinger, légszomj vagy gyors, szabálytalan pulzus, akkor mentőt kell hívni. A vizsgálatok során kiderülhet, hogy valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket.
Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat a refluxtól kezdve az asztmán keresztül a bordaporc-gyulladásig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvos általi kivizsgálás.
Jelek, amelyek szív eredetű bajra utalhatnak
Fontos leszögezni, hogy a mellkasi fájdalom eredetének tisztázása orvosi feladat, az öndiagnózis pedig könnyen félrevezető és veszélyes lehet. Ugyanakkor akadnak olyan tényezők, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a panasz ténylegesen szív eredetű. Az e körben említhető faktorok a következők:
- meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok, így elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, magas koleszterinszint vagy dohányzás;
- szívbetegségek korábbi előfordulása a családban;
- légszomj, hidegrázás jelentkezése;
- a mellkasi fájdalom erősödése, illetve, ha nem múlik gyógyszer vagy masszázs hatására sem.
Amennyiben a fájdalom enyhül, hatékonyan csökkenti a gyógyszer vagy a masszázs, illetve ha már korábban jelentkezett ilyen fájdalom, aminek más jellegű eredete volt, valószínűleg nem a szívben keresendő a kiindulópont.
Milyen vizsgálatokat érdemes elvégeztetni?
"Elsődlegesen természetesen egy kardiológiai vizit ajánlott bármilyen mellkasi panasz esetén. Az első találkozáskor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az orvost, hogy milyen gyógyszert, gyógyszereket szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatják egyes készítmények. Béta-blokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni" - mondta el dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. Hozzátette, az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján már el lehet indulni valamilyen irányban, de minden valószínűség szerint szükség lehet további vizsgálatokra is. Ilyen lehet a nagylabor, a nyugalmi mellett a terheléses EKG és a szívultrahang is. A legfontosabb, hogy ne legyintsünk a mellkasi fájdalomra, hiszen korai felfedezéssel komoly betegségeket lehet megelőzni, illetve szükség esetén kezelni.
