Miért jelent ez pontosan?
Ha egy gyógyszer hatóanyaga, hatáserőssége és gyógyszerformája (tabletta, filmtabletta vagy kapszula) is azonos, és a gyógyszerészeti hatóság megbizonyosodott arról, hogy a gyógyszerek hatásának időbeli lefutása megegyezik, akkor ezeket egyenértékűeknek és egymással helyettesíthetőeknek nyilvánítják. Ez azt jelenti, hogy ha két gyógyszer hatóanyaga, a hatóanyag mennyisége és gyógyszerformája azonos, akkor nyugodtan át lehet váltani egyik gyári készítményről a másikra, a csere nem fog negatív következménnyel járni a terápia szempontjából.
Ez alapján április 1-től öt sztatin típusú koleszterin-csökkentő (szimvasztatin, pravasztatin, fluvasztatin, atorvasztatin, roszuvasztatin) esetén az orvosnak nem kell gyógyszernevet a vényre írnia , csupán a hatóanyag nevét, a hatáserősséget és a gyógyszerformát. Ezen információk alapján a patikai rendszer kiadja a megfelelő gyógyszerek listáját és azok árát is, és a gyógyszerésznek ezek közül a legolcsóbbat kell felajánlania a páciensnek. Az orvos a vényen jelölheti a beteg egyéni gyógyszerérzékenységét, amelyet a gyógyszerkiválasztás folyamán azonban a gyógyszertárban is figyelembe kell venni.
Miért volt szükség ilyen intézkedésekre?
A lakosság egészségi állapotának romlása következtében egyre több gyógyszert fogyasztunk, mely jelentősen megterheli a betegek, különösen a legtöbb gyógyszert fogyasztó nyugdíjasok vagy krónikus betegek pénztárcáját. Az állam ezért igyekszik átalakítani a gyógyszer-támogatási rendszert, hogy segítse a lakosságot. A gyógyszer-támogatási rendszer átalakításának mostani lépése a hatóanyag-alapú gyógyszerfelírás bevezetése a sztatin-típusú koleszterinszint-csökkentők esetében.
Hogyan segíti ez a gyógyszerkasszát?
A kezelőorvostól nem lehet elvárni, hogy a gyógyszerek folyton változó árait nyomonkövesse, és betegének mindig a legolcsóbbat írja fel. A patikában azonban a recept beütésével azonnal kiadja a rendszer, hogy melyik gyártó terméke a legolcsóbb, és a gyógyszerész azt ajánlja fel a páciensnek. Bár a hatóanyag-alapú gyógyszerrendelést elvileg régóta lehetővé teszik a jogszabályok, a gyakorlatban eddig talán sohasem alkalmazták. Április elsejétől azonban egyes koleszterinszint-csökkentőket csak így írhatják fel az orvosok. Mivel ezeket a gyógyszereket sokan szedik, vagyis nagy forgalmú hatóanyagokról van szó, ezért ennél a gyógyszercsoportnál hamar elválik, hogy eléri-e a célját az új szabályozás, vagyis csökkent-e a lakosság terhein. Ha a rendszer beválik, elképzelhető, hogy a jövőben más csoportoknál is bevezetik.
Nincs kivétel?
Az eddig említettek nem jelentik azt, hogy a beteg szigorúan csak a legolcsóbb készítményt kaphatja a patikában, vagyis ha egy gyártó nem a legolcsóbb a piacon, akkor nincs értelme árusítania a termékét. A jogszabály szerint egyrészt az orvosnak is megvan a joga arra, hogy indokolt esetben feltüntetheti az általa javasolt gyógyszerkészítményt, amely nem biztos, hogy a legkedvezőbb árú. Másrészt a betegnek is joga van a patikában választani a készítmények közül, a patikus a legolcsóbbat csak felajánlja, viszont nem köteles csak azt kiadni. Amennyiben a páciens ragaszkodik az előzőleg is alkalmazott "drágább" készítményhez, azt fogja kapni.
Szakmai szemmel
A törvény bevezetése előtt az ellenzők amiatt aggódtak, hogy még az egymással helyettesíthető szerek között is lehetnek különbségek, és emiatt nem szabad egyik percről a másikra más gyógyszerre átállítani a beteget pusztán "anyagi érdekből". Bár a hatóanyag és annak mennyisége azonos a két, egymással helyettesíthető készítményben, mégis előfordul, hogy a segédanyagok mások, és ez némi aggodalomra adhat okot. Viszont az új szabályozás értelmében az egyéni érzékenységet is fel kell tüntetni a recepten. Vagyis ha például valaki laktózérzékeny, a segédanyagként laktózt tartalmazó készítményt nem kaphatja, hiába az a legkedvezőbb árú.
Sokak szerint nem szabad a kezelőorvostól elvenni a gyógyszerválasztás jogát, hiszen ő ismeri legjobban a páciense állapotát és ezért az ő felelőssége a megfelelő készítmény elrendelése, amit nem lehet a gyógyszerészekre hárítani. A szakmai szervezetek azonban felhívták arra a figyelmet, hogy felkészültek a változásra, a patikusokat továbbképzésekkel is segítik, a gyógyszertárakban pedig részletes tájékoztatást kaphatnak a betegek is.
Hogy miért épp a koleszterin-csökkentők voltak az első gyógyszercsoport, ahol a hatóanyag-alapú felírást bevezették? Nos, a döntést szakmai indokokkal is alátámasztják. Ezek a szerek ugyanis folyamatos szedés mellett fejtik ki hatásukat, vagyis egy ilyen jellegű készítményváltás nem befolyásolja a hosszú távú hatékonyságukat. Újabb érv, hogy sok beteg épp a készítmények költségessége miatt hagyja abba a terápiát, hiszen a magas koleszterinszint nem fáj, vagyis akut tüneteket nem észlelnek, ha nem szedik a gyógyszert.
Az új szabályozás összességében a lakosság egészségi állapotának javítását célozza, hiszen a kedvezőbb árú készítmények a folyamatos gyógyszerszedést igénylő betegségek javulását, vagy legalább szinten tartását célozza.
