Magyarország 2017-ben vezette be az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) platformot, amely „nagy áldás a magyar egészségügynek” – fogalmazott Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár. Mint mondta, a rendszer jótékony hatását a koronavírus-járvány alatt is megtapasztalhatta az ország, hiszen ennek segítségével monitorozni lehetett az ellátóhelyeket mind a COVID-19, mind más betegségek szempontjából. Kiemelte az e-recept alkalmazását is, amely szintén jelentősen megkönnyítette az emberek életét.
További fejlesztések jönnek
Már zajlik az EESZT továbbfejlesztése. A platformot lakosságcentrikussá szeretnék tenni, így a személyre szabott gyógyítás egyik eszköze lenne. A fejlesztés szakmai oldaláról az államtitkár azt mondta, a „ne legyen több papír” elvet követnék. Ez egyébként részben már meg is valósult, azonban ezt a szemléletet a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok dokumentumaira is szeretnék kiterjeszteni, hogy az ország bármely pontján elérhető legyen az adott diagnózis alapján készített felvétel. Nagy szerepet szánnak a mesterséges intelligencia felhasználásának is az orvosok döntésének támogatásában.
Egy kihívásokkal teli évtized elején járunk
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy jövőre Budapest ad otthont az Egészségügyi Világszervezet (WHO) környezet és egészség témakörében rendezendő, többnapos konferenciájának. A tanácskozásnak külön jelentőséget ad, hogy a koronavírus-járvány is rávilágított az ember, a bolygó és a környezet törékeny kapcsolatára.
Takács szerint egy kihívásokkal teli évtized elején járunk, a világjárvány és több környezeti változás – így az aszály vagy a hőhullámok is – próbatétel elé állítják az egészségügyet. Ezért a jövő évi konferencián ezen témák átbeszélésére, közös gondolkodásra és cselekvési tervek elkészítésére hívják meg a WHO tagországainak képviselőit.
