A gyermekágyi vagy szülés utáni pszichózis leggyakrabban a szülést követő néhány napban, illetve első két héten belül jelentkezik, de ritkán előfordulhat néhány hónappal később is. Az esetek felében minden előzmény nélkül indul, nem más pszichiátriai betegség tünete vagy fellángolása. Nem összekeverendő a szülés utáni depresszióval, amelynél - többek között - nem jelentkeznek érzékcsalódások, és jellemzően nincsenek zavart periódusok sem.
Ezzel szemben a gyermekágyi pszichózis sürgősségi pszichiátriai ellátást igénylő állapot. Általában 1000-ből 1 nőt érint, aki a közelmúltban szült.
Pontos okai nem tisztázottak, de valószínűleg a terhességgel és a szüléssel járó stressz, illetve hormonális változások is hozzájárulnak a kialakulásához. Azoknál fordul elő nagyobb eséllyel, akiknek volt már korábban pszichiátriai problémájuk, vagy a családjukban volt már példa gyermekágyi pszichózisra.
Az NHS szerint a tünetei a következők lehetnek:
- hallucinációk (azaz hallani, látni, szagolni vagy érezni olyan dolgokat, amelyek nincsenek is ott),
- téveszmék (gyanakvások, félelmek, gondolatok vagy hiedelmek, amelyek valószínűleg nem igazak),
- mániás állapot (nagyon jól vagy túl aktívnak érzi magát, például túl sokat vagy túl gyorsan beszél és gondolkodik, nyugtalan vagy elveszíti a szokásos gátlásait),
- rossz hangulat (a depresszió jeleit mutatja, visszahúzódó vagy sírós, energiahiányos, étvágytalan, szorong, nyugtalan vagy alvászavaros),
- néha a mániás állapot és a levertség keveréke figyelhető meg, vagy gyorsan változik a hangulat,
- nagyon zavarodottnak érzi magát.
Ha ezeket a panaszokat vesszük észre magunkon vagy egy hozzátartozónkon, azonnal kérjünk segítséget! A tünetek gyorsan rosszabbodhatnak, és kockázatot jelent az anyára és az újszülöttre nézve is. Az érintett sokszor nincs tisztában az állapotával, ezért fontos a családtagok és a barátok figyelme.
Az érintett kórházi kezelését minél előbb meg kell kezdeni. Ennek részeként szükség lehet gyógyszerekre (antidepresszánsokra, antipszichotikumokra vagy hangulatstabilizálókra is), illetve profi terapeuta segítségére, például kognitív viselkedésterápia részeként.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: