A másállapotot azért is nevezi találóan a köznyelv így, mert valóban más, megváltozott állapot . Néhány hónap leforgása alatt egy parányi, szabad szemmel nem is látható sejtcsoportból kifejlődik egy új ember. Bár az anya lelkének és szívének áldott ez az állapot, a testének azért teher is a kilenc hónap. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a leendő édesanya milyen fizikai állapotban vállalja a várandósság megterheléseit.
A terhesség alatti változások, az átrendeződő hormonháztartás miatt egyes betegségek ezekben a hónapokban rosszabbodhatnak. Ha például valakinek gyakran okoz gondot a felfázás, érdemes még a teherbeesés előtt kivizsgáltatni, hogy milyen kórokozó vagy anatómiai rendellenesség válthat ki sűrű panaszokat, hiszen a babavárás alatt ez a betegség súlyosbodhat a gyengébb immunrendszer miatt.
A témával kapcsolatban kérdeztük Prof. Dr. Török Miklós szülész-nőgyógyászt, osztályvezető főorvost (Honvédelmi Minisztérium, Állami Egészségügyi Központ, Budapest).
Már a megtermékenyüléshez is szükség van kiegyensúlyozott hormonrendszerre, hiszen az elégtelen hormonműködés akár gátja is lehet a teherbeesésnek. A hormon nem más, mint egy olyan vegyület, amely képes befolyásolni a sejtek működését, és kihat az ember élettani folyamataira. A belső elválasztású, más néven endokrin mirigyek (a mellékvese, a pajzsmirigy, a petefészek, az agyalapi mirigy) termelik a hormonokat, amelyek közvetlenül a vérbe kerülnek.
Áldott állapotban teljesen összezavarodik a kismamák hormonháztartása. Az anyai hormonrendszer mellé belép egy újabb hormontermelő szerv, a babát ellátó méhlepény, amely az összes szervezetben előforduló hormont elkezdi termelni, sőt, olyan hormonok is megjelennek a vérben, vizeletben, amelyek csak a várandós nők szervezetében vannak jelen.
Hormon is igazolhatja a baba megfoganását
Egyik ilyen kora terhességi időszakban termelődő hormon, a placenta által termelt HCG (human chorialis gonadotrop), amelyet a modern terhességi tesztek a vizeletből mutatnak ki. A HCG-hormont a magzatboholy termeli, és egyes kutatások szerint a központi idegrendszerben ingerelheti a hányásközpontban a kemoreceptorokat (fogadókat), és emiatt émelyegnek, hánynak olyan gyakran az első trimeszterben a kismamák.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az ikreket váró nőknél, akiknél sokkal nagyobb mennyiségű HCG mutatható ki a vizeletből, a terhességi vészes hányás is gyakoribb, ezért is hozták az orvosok összefüggésbe a HCG-hormon magas szintjét a hányingerrel. Persze az, hogy miként reagál valakinek a szervezete az egyes hormonokra, attól is függ, hogy a sejtekben lévő receptorok mennyire érzékenyek az adott hormonra, illetve milyen magas a vérben bizonyos hormonok szintje.
Így például nagyon magas lehet valakinek a vérében a HCG szintje, ha a központ idegrendszer sejtjeinek receptorai nem érzékenyebbek különösebben, és ez fordítva is igaz, alacsony HCG-szint mellett is reagálhat a szervezet hevesen, gyakori hányással. A HCG-szint a 13-14. hét után csökken, és viszonylag alacsony marad a terhesség végéig.
A szépséghormon neve: öszt­rogén
A másik két hormon, amely már az első hetekben is emelkedő szintet mutat: az ösztrogén és a progeszteron. Az előbbi más néven a tüszőhormon, az utóbbi a sárgatesthormon. Mindkettőt a petefészek termeli az agyalapi mirigy irányításával. Jó hír, hogy a magasabb ösztrogénszintnek hála, látványosan dús lesz a kismamák haja, hiszen a babavárás idején sokkal több hajszál kezd növekedni, mint normál körülmények között. Szomorú viszont, hogy nemcsak a hajkorona, hanem a többi testszőrzet is megerősödik, illetve a szülés után néhány hónappal a visszarendeződő hormonok miatt - kicsit ijesztő módon - hirtelen kell megválni a csodás hajkoronától.
A jótékony progeszteron
Vizsgálatok bizonyítják, hogy a progeszteronnak már a fogamzás után jelentős feladat jut, hiszen segíti a megtermékenyített petesejt megtapadását. A megemelkedő progeszteronszintnek köszönhetően a méh sima izomzatának tevékenysége renyhébbé válik, így nyújtva biztonságos otthont a babának a kilenc hónapra, ám ez nemcsak a méh sima izomzatát érinti, hanem a szervezetben található szinte valamennyi sima izomcsoportot. Részben ezért, részben pedig a vegetatív idegrendszer átállása miatt lassul például a bél perisztaltikai mozgása, amelynek kellemetlen kísérője a legtöbb kismamát érintő székrekedés, és szintén ennek a lazító hatásnak a következménye, hogy a vénafalak is kevésbé állnak ellen a nyomásnak, és sok várandós küzd visszérproblémákkal másállapotban, különösen a második és harmadik trimeszterben.
Jódot babának, mamának!
A pajzsmirigy hormonjainak szintén komoly szerep jut a teherbeesés és a baba kihordása közben is, ezért a pajzsmirigy alul- vagy túlműködésének megelőzéséhez fontos az optimális jódbevitel. Lényeges a jódhiányos állapot elkerülése, hiszen a baba agyfejlődésében is komoly feladata van ennek az ásványi anyagnak. Egyes vizsgálatok szerint a szülés utáni depresszió kialakulásáért is felelős lehet a jódhiány.
Terhességi dia­bétesz
Még egy olyan hormon található a női szervezetben, amelynek mennyiségét, működését komolyan befolyásolja a másállapot, ez pedig a hasnyálmirigy termelte inzulin. Ha ebből a hormonból csak kevés keletkezik, akkor a keringésben lévő cukor nem jut be a véráramból a sejtekbe, ezért mutatható ki a magas vércukorszint. A terhesgondozás részeként minden kismamánál megmérik a 24. héten a vércukorszintet, méghozzá terheléses vizsgálattal.
A vizsgálat kora reggel, éhgyomorra végzett vérvétellel kezdődik, majd egy tesztreggelit (egy zsemle és 2 dl tej) kell elfogyasztani a várandósnak, vagy cukros oldatot kell inni. Mindezt egyórányi várakozást követően újabb vérvizsgálat követi, és ha ez magas értéket - 7, 8 mmol/litert - mutat, akkor csökkent szénhidrát-tolerancia áll fenn, és szoros megfigyelésre, gyakoribb ellenőrzésre és speciális életmódra van szüksége a leendő édesanyának. A másállapotban kialakult diabétesz általában a szülést követően elmúlik, de fontos jelzés, mert hajlamosít egy majdani cukorbetegségre.
Mulandó bőrváltozások
A kismama agyának tobozmirigyében a várandósság alatt több melanocyta stimuláló hormon termelődik, és ez fokozza a melanintermelő sejtek működését. Emiatt lesz sötétbarna a mell bimbóudvara, és sötétebbé válnak az anyajegyek, szeplők is. Nem túl szerencsés esetben az arcon is megjelenhetnek pigmentfoltok. Ezek viszont valószínűleg mind elmúlnak, ha világra jön a baba, és elkezd visszarendeződni a hormonháztartás.
A baba megszületése után ismét átrendeződik az anyai hormonrendszer, hiszen egyes hormonok szintje látványosan csökken, míg más hormonok - mint például a tejelválasztásért felelős prolactin - éppen most lépnek működésbe.
Legjobban: