Hólyaghurut általában akkor alakul ki, amikor a bőrön vagy a belekben velünk együtt élő baktériumok bejutnak a húgycsőbe és a húgyhólyagba, majd a húgyhólyag falán megtapadva irritációt, gyulladást okoznak. A probléma nemtől és kortól függetlenül bárkit érinthet, de a nők körében gyakrabban fordul elő. Ennek fő oka, hogy az ő húgycsövük rövidebb, ráadásul közelebb van a végbélnyíláshoz is, így a baktériumok könnyebben elérhetik a húgyhólyagot.
A nőknél nemcsak anatómiai okokból nagyobb a hólyaghurut kockázata. Növeli a rizikót, ha szexuálisan aktívak (a nemi aktus során a baktériumok könnyebben bekerülhetnek a húgycsőbe), ha bizonyos típusú fogamzásgátlót (például pesszárium) alkalmaznak, ha gyermeket várnak (a terhesség alatti hormonális változások növelhetik a hólyaghurut kockázatát) vagy változókorban vannak (itt szintén a megváltozott hormonszint a felelős).
Bizonyos kockázati tényezők mind a férfiaknál, mind a nőknél fennállnak. Ide tartoznak a vizeletáramlás zavarai (okozhatja például húgyhólyagkő vagy férfiaknál a prosztatamegnagyobbodás), a legyengült immunrendszer (például HIV-fertőzés, daganatos megbetegedés vagy cukorbetegség okán) és a hólyagkatéter tartós használata (utóbbi fokozza a bakteriális fertőzésekre való fogékonyságot, és a hólyagszövet károsodását eredményezheti).
Az E. colitól a vegyi anyagokig
A bakteriális hólyaghurutért az esetek 80-85 százalékában az Escherichia coli ( E. coli ) nevű baktérium a felelős. Ezek a mikrobák az emberek és állatok beleiben élnek. A legtöbb E. coli ártalmatlan, és valójában az egészséges emberi bélrendszer fontos részét képezi. Néhány E. coli azonban patogén, azaz egészségi problémákat okozhat: akár hasmenést, akár bélrendszeren kívüli megbetegedést. Egyéb baktériumok is állhatnak a hólyaghurut hátterében – bár ezek jóval ritkábban fordulnak elő, mint az E. coli –, ilyen például a Proteus mirabilis, a Klebsiella pneumoniae, a Staphylococcus saprophyticus, a B csoportú Streptococcus, a Lactobacillus vagy az Enterococcus. Kiegészítésképpen érdemes megjegyezni, hogy – mint azt dr. Bánfi Gergely, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának egyetemi adjunktusa korábban elmondta – gombák elvétve, vírusok pedig soha nem okoznak hólyaghurutot.
Bár a hólyaghurut leggyakoribb oka a bakteriális fertőzés, a betegség számos nem fertőző tényező nyomán is felléphet. Ezek a következők: fájdalmas hólyag szindróma fennállása, bizonyos gyógyszerek (különösen a kemoterápiás készítmények, mint a ciklofoszfamid és az ifoszfamid) alkalmazása, a kismedencei területet érintő sugárkezelés, idegen testek (például a hosszú távú katéterhasználat), egyes termékekben (például tusfürdőkben, spermicidekben, higiéniai spray-kben) található vegyi anyagok, különféle betegségek (például cukorbetegség, vesekő, gerincsérülés) megléte.
Erről ismerjük fel
A jellemző tünetek között említhető az erős vizelési inger, a vizelés közben jelentkező égő érzés, a gyakori, kis mennyiségű vizeletürítés, a véres vizelet, a zavaros vagy erős szagú vizelet, a kismedencei panaszok, az alhasi részen jelentkező nyomásérzés, valamint a hőemelkedés.
Ha láz, hidegrázás, hányás , hányinger lép fel, illetve, ha fáj a derekunk vagy a vesetájékunk, azonnal orvoshoz kell fordulni – ezek a tünetek ugyanis vesegyulladást jelezhetnek, ami a hólyaghurut egyik lehetséges szövődménye. Akkor is minél hamarabb be kell jelentkezni szakemberhez, ha erős és gyakori vizelési inger, továbbá fájdalmas vizelés jelentkezik, amely órákon keresztül vagy még ennél is hosszabb ideig tart, valamint, ha vért észlelünk a vizeletben. Szintén orvosi segítségre van szükségünk, ha korábban már diagnosztizáltak nálunk húgyúti fertőzést, és olyan panaszokat észlelünk, amelyekből úgy sejtjük, hogy megint ugyanaz a probléma áll fent, illetve, ha a hólyaghurut tünetei visszatérnek az antibiotikumos kezelés után.
Terápiás lehetőségek
Az akut, komplikációmentes hólyaghurutot az egészséges szervezet természetes védekezőrendszere is képes legyőzni, különösen, ha figyelünk a bőséges folyadékbevitelre, a rendszeres vizeletürítésre és a higiéniára. Egyéb, a tüneteket csökkentő gyógyszerek – vény nélkül kapható gyulladáscsökkentők, görcsoldók, fájdalomcsillapítók – vagy antibakteriális hatású gyógynövénykészítmények, teák használata is segíthet a fertőzés visszaszorításában. Azokban az esetekben viszont, amelyekről fentebb már bővebben is írtunk, nem elegendő az otthoni kúra, hanem, ahogy hangsúlyoztuk, orvoshoz kell fordulni.
A bakteriális fertőzés által előidézett hólyaghurutot általában antibiotikumokkal kezelik. A terápia hatására jellemzően már egy-két napon belül jobban érezhetjük magunkat, de ügyeljünk rá, hogy addig és olyan módon szedjük a gyógyszert, ahogy azt az orvos előírta. A készítmény alkalmazásának időtartama és gyakorisága az általános egészségi állapotunktól, a fertőzések gyakoriságától és a baktérium típusától is függ. Rendszeresen visszatérő bakteriális hólyaghurutnál egyébként hosszabb ideig tartó antibiotikum-szedésre kell készülni, sőt, ilyenkor már indokolttá válhat annak kivizsgálása is, hogy nem áll-e a háttérben urológiai rendellenesség.
Amennyiben a hólyaghurut kialakulását valamilyen egyéb, nem fertőző tényezőhöz lehet kötni, a kezelést a pontos kiváltó oknak megfelelően állítják össze.
Megelőzhető?
Mint minden betegség esetén, úgy a hólyaghurutnál is érdemes odafigyelni néhány dologra, amely segíthet a megelőzésben (és amelyek nem mellesleg a gyógyulásunkhoz is hozzájárulhatnak, ha esetleg mégis megbetegednénk). Fontos, hogy:
- Sok folyadékot fogyasszunk;
- Vécéhasználat után elölről hátrafele töröljük meg magunkat;
- Szexuális aktus előtt és után is mossuk meg az intim részeket;
- Ne tartogassuk a vizeletünket, és vizelés közben próbáljuk teljesen kiüríteni a hólyagunkat;
- Ne igyunk túl sok alkoholt és kávét, mert azok irritálhatják a húgyhólyagot;
- Ne fogyasszunk túl sok cukros ételt vagy italt, mert azok elősegíthetik a baktériumok szaporodását;
- Kerüljük az illatosított szappanok, tusfürdők, hintőporok, a spermicidek, illetve az intim spray-k használatát.
