A nemzetközi díjat ma adták át az egyetemen dr. Alain Fischer francia immunológus professzornak.
Öt évvel ezelőtt alapította meg a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centruma a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért elnevezésű nemzetközi díjat, amellyel évente egy alkalommal kiemelkedő teljesítményt elért kutatók, vagy kutató csoportok munkáját ismerik el.
Az idei díjazott dr. Alain Fischer francia tudós, a párizsi Descartes Egyetem gyermekgyógyász immunológus professzora, a Francia Tudományos Akadémia tagja, Európa élenjáró immundeficiencia diagnosztikai, terápiás és kutató központjának a vezetője. A pénteken megtartott díjátadó ünnepségen a hagyományoknak megfelelően a díjazott angol nyelvű díszelőadást tartott az egyetem aulájában.
Életútját, tudományos eredményeit az ünnepségen dr. Gergely Pál akadémikus, tudományos centrumelnök helyettes ismertette.
Dr. Alain Fischernek dr. Fesüs László akadémikus, az egyetem rektora adta át a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért nemzetközi díjat.
Amint az átadási ceremónián elhangzott, a díjjal az innovatív orvosbiológiai kutatások nemzetközileg is kimagasló eredményeit ismerik el. A kitüntetéssel együtt járó pénzjutalmat - amely tízezer euró - a díjazott tetszés szerint használhatja fel, beleértve szakterülete további fejlesztését.
Az eddigi kitüntetettek szintén a világ élvonalába tartozó kutatók voltak, akiknek a munkája jelentős előre lépést, nagy áttörést eredményezett a molekuláris orvostudomány területén. 2003-ban elsőként J. Craig Venter (USA), 2004-ben Sir Philip Cohen (Egyesült Királyság), 2005-ben Thomas A. Waldmann (USA), 2006-ban pedig Ralph Steinman (USA) kapta meg a nemzetközi díjat.
Az ez évi kitüntetett, Alain Fischer professzor fő kutatási területe az emberi immunrendszer fejlődése, működése, és a veleszületett immunhiány betegségek molekuláris genetikája, génterápiás kezelése. A francia professzor több, korábban nem ismert immunhiány betegséget írt le, és elsőként fejlesztett ki egy olyan gépterápiás módszert, amely vírusvektorok alkalmazásával biztosítja azoknak a csecsemőknek és kisgyermekeknek a tartós túlélését, akik immunhiányos betegségük miatt egy-másfél éven belül meghaltak volna.
Alain Fischer és munkatársainak a munkája nagy áttörést hozott azzal, hogy tíz, súlyos immunhiány betegségben szenvedő csecsemő csontvelői őssejtjeibe laboratóriumi körülmények között, vírusvektor segítségével normális géneket juttattak be, majd a "genetikailag módosított" őssejteket visszaadták a betegeknek.
Eredményeik alapján más immunhiány betegségek esetében is elkezdődtek gépterápiás klinikai vizsgálatok.
Ebbe a folyamatba tavaly a debreceni Orvos-és Egészségtudományi Centrum is bekapcsolódott. Egy németországi kollaborációs project keretében megtörtént az első génterápiás kezelés Magyarországon. A gyermek állapotában, aki súlyos, kombinált immunhiány betegségben szenved (Wiskott-Aldrich szindróma) látványos javulás következett be.
Ma már több mint 150 veleszületett immunhiány betegség génje ismert, és kezelésükben alapvetően fontos szerepe lehet a génterápiának. A módszer lényege, hogy a kóros (mutáns) gén helyére megfelelő vivőanyag (vektor) segítségével normál gént juttatnak be a betegség által érintett szöveti sejtekbe vagy őssejtekbe.
Alain Fischer professzor módszerét már számos kutató és gyógyító csoport átvette. A francia tudós a legrangosabb tudományos folyóiratokban publikált.
A génterápia a jövő útja, a modern orvostudomány egyik legújabb módszereként számos öröklődő genetikai betegség gyógyítását segítheti elő.
