Ezek a gyakori rosszindulatú betegségek jelentős egészségi, lelki és társadalmi terhet rónak az érintett nőkre, a hozzátartozóikra és barátaikra. Közülük a méhnyakrákok 20%-a még a szűrőprogramok működtetése mellett sem kerül kimutatásra.
A méhnyakszűrés - örökség
A legtöbb európai országban a méhnyakrák megelőzése és feltárása érdekében alkalmazott stratégiák a rákmegelőző elváltozások korai kimutatásán alapszanak. Az ehhez alkalmazott technikákat több, mint 70 éve fejlesztették ki: 1925-ben Hans Hanselman vezette be a kolposzkópos vizsgálatot (a méhnyak nagyítóval történő megtekintése), és három évvel később Dr. George Papanicolaou, egy fiatal görög patológus beszámolt a citológiai szűréssel kapcsolatos eredményeiről.
Dr. Papanicolaou 1962-ben elhunyt, de öröksége máig fennáll a Papanicolaou-kenet formájában, melyet még most is a szűrés alapjának tekintenek számos országban, így hazánkban is. Alkalmazásával a szervezett méhnyakrák-szűrőprogramot működtető országokban - mint pl. Svédország - számottevően csökkent az invazív méhnyakrák előfordulása.
A szűrőprogram biztosíthatja a méhnyakrák korai felismerését
Amióta a Papanicolaou teszten alapuló szervezett szűrőprogramokat bevezették olyan országokban, ahol a jól működő nemzeti egészségügyi programoknak hagyománya van, a méhnyakrák terhe az elmúlt 50 évben körülbelül 75%-kal csökkent.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
A jelenleg alkalmazott szűrőmódszerek a rákmegelőző elváltozások korai kiszűrése és kezelése révén bizonyítottan csökkentik az invazív méhnyakrák előfordulását. Ma a méhnyakrák kialakulásának kockázata megközelítőleg ötször magasabb a nem szűrt nőkben, mint azokban, akik rendszeresen részt vesznek a szűrővizsgálaton.
A szűrőprogramok jelentősége ellenére tisztában kell lennünk a Papanicolaou teszt korlátaival. Méhnyakrák továbbra is előfordul azokban az országokban is, ahol a nők számára hozzáférhető rendszeres a Papanicolaou-szűrés. Ennek egyik oka, hogy a nők egy része nem él a szűrés nyújtotta lehetőséggel (nem megy el szűrővizsgálatra). Másik ok a diagnosztikus módszer (citológia) érzékenységi korlátja, ami azt jelenti, hogy a teszttel a méhnyakrákok körülbelül 20%-át nem sikerül kiszűrni. A legtöbb országban alkalmazott Papanicolaou teszt, illetve az arra alapuló szűrőprogramok működése a nők szűrővizsgálaton való rendszeres megjelenésétől, valamint az esetek rendszeres követésétől függ. A közelmúltban egy vizsgálatban 833 olyan nőt azonosítottak, akikben kialakult méhnyakrák annak ellenére, hogy az egészségbiztosításuk a méhnyakszűrést is fedezte. Az esetek többsége (56%) olyan nőknél fordult elő, akiknél a diagnózis felállítása előtti 4-36 hónapban nem végeztek Papanicolaou vizsgálatot, mivel átlagosan 4 éves időközönként jelentkeztek szűrővizsgálatra és a követés szempontjából is elégtelen volt az együttműködésük. A fennmaradó esetek közül 32%-ban a Papanicolaou teszt nem mutatta ki az elváltozást, míg 13%-ban a nők nem jelentkeztek a szükséges követéses vizsgálatokra, illetve kezelésre.
Angliában, ahol jól működő, minden 25 és 64 év közötti nő számára ingyenesen hozzáférhető, Papanicolaou teszten alapuló szűrőprogram működik, a nők körülbelül 85%-ánál az elmúlt 5 évben végeztek Papanicolaou tesztet. Számítógépes behívó és visszahívó rendszerek biztosítják azt, hogy a nők 3-5 évente kapjanak értesítést a szűrővizsgálaton való megjelenés esedékességéről. Ezen hatékony és jól megszervezett program ellenére a méhnyakrák incidenciája és mortalitása továbbra is jelentős Angliában.
Magyarországon 2003 óta létezik államilag finanszírozott és szervezett méhnyakszűrő program, mellyel a 25-65 éves korosztály háromévenkénti szűrését próbálják megvalósítani. A protokoll kimondja, hogy minden nőgyógyászati vizit egyben méhnyak-szűrés is kell, hogy legyen, amennyiben az nem történt meg 1 éven belül. 2001 és 2005 között a nők átlagosan 37%-a vett részt méhnyak szűrésen, de 30%-uk soha nem volt még vizsgálaton, tehát van még hova fejlődnünk. Ahhoz, hogy egy szűrőprogram önmagában eredményes legyen a méhnyakrák visszaszorításában min. a nők 80%-ának kellene rendszeresen részt vennie a vizsgálatokon.
A jelenleg alkalmazott, és a nők rendszeres szűrővizsgálaton való megjelenését igénylő Papanicolaou-kenet vizsgálatán alapuló módszer technikai korlátai, valamint a diagnosztikus tévedések lehetősége (pl. a citológiai vizsgálat téves értékelése), a kolposzkópos utánkövetés és a kóros eredmények esetén végzendő biopszia mind jelentős terhet ró az egészségügyre. A vizsgálatok téves értékelése esetén a szűrés folyamata önmagában jelentős aggodalmat és bizonytalanságot okozhat az érintett nőkben. Ráadásul a jelenlegi szűrőprogramok sikere a nők rendszeres részvételén alapul. Sajnos, itthon a nők csak kb. 30-40 %-a vesz részt rendszeresen a szűrővizsgálaton.
Új módszerekkel még tovább lehetne javítani a méhnyakrák megelőzését, ugyanakkor a szűrés nem előzi meg a méhnyakrákot okozó tényezőt - a HPV fertőzést - csak kimutatja azt. Vizsgálatok kimutatták, hogy a HPV ellenes védőoltás megakadályozza a méhnyakrák megelőző állapotok kialakulását. Megelőzi azt is, hogy a rákszűrés eredményére való várakozás ne félelemmel és aggodalommal teljen.
Összességében, a szűrőprogramok egyik legfontosabb korlátja az, hogy nem előzik meg a méhnyak-rendellenesség okát, vagyis az onkogén típusú HPV által kiváltott perzisztáló fertőzést.
Az onkogén HPV típusok elleni védőoltás - a méhnyakrák elleni védelem innovatív módja
A Papanicolaou keneten alapuló szűrőprogramokkal az elmúlt 50 év során sikeresen csökkentették a méhnyakrák terhét, így ezen programok a méhnyakrák megelőzésének új korszakában, a védőoltások idején is megőrzik jelentőségüket. A világ számos országában már elérhető a 26 év alatti korosztály számára a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás, melyek a méhnyakrákok legalább 70%-át megelőzhetik. Fejlesztés alatt áll egy másik védőoltás is, amely várhatóan ősszel kerül patikai forgalomba hazánkban. Ezen oltóanyag jelenleg törzskönyvezési eljárás alatt áll Európában, indikációját a 26 év feletti nőkre is kiterjesztve.
A Papanicolaou teszten alapuló szűrés mellett alkalmazott vakcinációval a méhnyakrák kockázata nagyobb mértékben csökkenthető, mint önmagában a szűréssel. A méhnyakrák elleni védelem optimális megközelítése a védőoltással történő elsődleges megelőzés lenne, amit kiegészítene a rákmegelőző állapotok szűrése, a vakcinák védelmén kívül eső HPV típusok kimutatása. Ez a megközelítés számottevően csökkentené a további vizsgálatok igénylő kóros szűrővizsgálati eredményeket is.
Ahol bevezették, a Papanicolaou szűrés hatékonyan csökkentette a méhnyakrák incidenciáját az elmúlt 50 évben. Az onkogén HPV megelőzésére szolgáló vakcinák bevezetése a jövőben várhatóan fontos szerepet játszik majd a méhnyakrák terhének csökkentésében.
Legjobban: