Petefészekrákról akkor beszélünk, amikor a petefészek abnormális sejtjei kontrollálatlan módon növekedni és osztódni kezdenek, míg végül daganatot képeznek. Ezen ráktípus általában áttétes tumor, vagyis máshonnan indul ki – a petevezető a kiindulási szerv. Ha nem észlelik idejében a rákos sejtek fokozatosan beszövik a környező szöveteket, és átterjednek a test más területeire. Ez a ráktípus igen gyors progressziót mutat, nagyon hamar ad áttéteket.
A petefészekráknak különböző típusai vannak, attól függően, hogy a daganat milyen típusú sejtben kezdődött. A petefészkekben előforduló rosszindulatú daganatok többsége – nagyjából 95 százaléka – a csírahámból ered. Kialakulásának kockázata növekszik az életkor előrehaladtával, és leggyakrabban klimax után fedezik fel – ismertette dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ daganatokkal is foglalkozó nőgyógyásza.
Egyes adatok szerint 78 nőből 1-nél diagnosztizálnak petefészekrákot élete során. Ha a problémát idejében észlelik – még mielőtt a petefészkeken túlra terjedne –, akkor igen nagy az 5 éves túlélés esélye: 93-98 százalék körüli. Azonban a legtöbbször túl későn veszik észre a rákot – az esetek mindössze ötödét fedezik fel a korai szakaszban.
Gyakran nem tulajdonítanak figyelmet a jeleknek
Ha a családunkban már előfordult vastagbél-, emlő- vagy petefészekrák (akár együttesen is), akkor nagy jelentőséggel bír a magas kockázati tényező ismerete. Korai stádiumában a petefészekrák még nem mutathat egyértelmű jeleket, könnyen összekeverhető más problémákkal – például irritábilis bél szindrómával (IBS) vagy húgyúti fertőzésekkel (UTI) – , sokan elbagatellizálják. Emiatt gyakori, hogy mire felismerik a daganatot, addigra már áttéteket képez. Ez pedig végső soron csökkenti a túlélési arányt.
A leggyakoribb gyanús jelek a következők:
- Haspuffadás: a puffadás a leggyakoribb tünet a petefészekrákos betegeknél. Természetes lehet, ha puffadást érzünk egy nagyobb lakmározás után vagy a menstruáció körül, de a folyamatos puffadás – amely akár három hétig is minden nap fennáll – már nem tekinthető normálisnak. A puffadás oka ilyenkor gyakran összefügg a folyadék felhalmozódásával a hasban. Ez főleg a hasi vérellátás és a szervezet folyadékelvezető-képességének megváltozása miatt következik be, általában 40 feletti életkorban.
- Alhasi/deréktáji fájdalom: a petefészekrák gyomor-bélrendszeri tüneteket is okozhat, beleértve a székrekedést, a görcsöket és a hasi fájdalmat. Igen könnyű mással összekeverni, ám ha több hete fennáll, ráadásul más tünetek is csatlakoznak hozzá, már jelzésértékű lehet. A petefészekrákos nők körülbelül 39 százaléka tapasztal hasi fájdalmat. A fájdalom érzése személyenként változhat: vannak, akik erős nyomásról számolnak be, mintha belülről szorítanák hasunkat; másoknak pedig olyan, mint a menstruációs görcs. Ahogy a daganat nő, nyomást gyakorolhat a test más részeire, beleértve a beleket, a hólyagot, a végbelet és a gerincet is, állandósult fájdalmat okozva.
- Állandó fáradtság: a rákos megbetegedések gyakran okoznak krónikus fáradtságot, amelynek hátterében általában a daganat kiváltotta vashiány és vérszegénység áll.
- Fogyás: az étrend vagy a testmozgás változtatása nélkül felmerül a rosszindulatú daganat esélye, ha rövid időn belül jelentősebb súlytól szabadul meg.
- Étvágytalanság: az érintett szervek – elsősorban a tápcsatorna elemei, mint a hashártya és a bél – megváltozott működése az étvágy megváltozását eredményezheti.
- Rendellenes hüvelyi vérzés vagy folyás: ez a probléma szinte az összes nőgyógyászati daganatnál megjelenik, ám más, könnyen kezelhető bajokra is utalhat. Ha közösülés során lép fel vérzés, azért hüvelyszárazság és fertőzés is okolható, ám daganatra is felhívhatja a figyelmet, érdemes tehát orvoshoz fordulni ezzel a panasszal. Ha a menopauza után tapasztalunk vérzést, akkor is mindenképpen gyanakodni kell a rosszindulatú daganatra, és mielőbb felkeresni egy szakembert.
Diagnózis után azonnali kezelés szükséges
Amennyiben felmerül a petefészekrák gyanúja, vagy ha a családjában előfordult már a daganat, úgy a hüvelyi ultrahangon túl szükség lesz vérvizsgálatra (beleértve olyan tumormarkereket, mint a Ca-125, HE-4, ROMA index CEA, és AFP RRGJ), valamint képalkotó vizsgálatokra is (mellkasi, hasi és kismedencei CT/MRI) – sorolta dr. Hernádi Balázs, hozzátéve, hogy az emlők ellenőrzése sem maradhat el. Ha kiderül, hogy valóban petefészekrák áll a háttérben, úgy műtéti kezelés indokolt, amelynek során legtöbbször eltávolítják a méhet, a petefészkeket és -vezetékeket, valamint minden érintett területet. Egy előrehaladott petefészek-daganat műtétje gyakran hosszadalmas, mert a műtét célja a daganatmentesre operálás. Ezenkívül kemoterápiára, célzottan daganatellenes gyógyszeres kezelésre is szükség van (akár még a műtét előtt is).
Számolni kell a recidívával, vagyis a daganat újbóli megjelenésével, kiújulásával is. Ez a metasztázis (áttét), ami speciális target alkalmazásával is kezelhető az onkológiai centrumokban Magyarországon. Emellett kombinált műtéti és kemoterápiás kezelés is rendelkezésre áll azok számára, akiknél már nem jöhet szóba más kezelési lehetőség.
