Fejfájós nemzedék
Ha utcai járókelőknek feltennénk a kérdést, volt-e fejfájása az elmúlt egy évben, tízből kilencen valószínűleg igennel válaszolnának. A fejfájás a legbanálisabb panaszok egyike, amellyel az érintettek többsége nem is megy orvoshoz. A megnevezés azonban nem egyfajta tünetet takar: 14 kategóriában több mint 150-féle fejfájást ír le a nemzetközi szakirodalom. A legfontosabb csoportok a primer vagy elsődleges fejfájások, a másodlagos vagy tüneti fejfájások, illetve a neuralgiák (idegi eredetű fájdalmak) és arcfájdalmak.
Egy betegnek többféle fejfájása is lehet, de mindenképpen szerencsés, ha a tapasztalatait, a fájdalom kialakulásának, velejáróinak, lefolyásának körülményeit megfigyeli, hiszen a megelőzést és a kezelést is segíti a fejfájás típusának és valószínűsíthető okának ismerete. Szakemberek ezért azoknak, akik gyakran szenvednek ettől a kellemetlenségtől, napló vezetését is ajánlják, amelyben leírják a tünet keletkezésének előzményeit (például, hogy gyógyszer vagy új étel fogyasztása, front- vagy stresszhatás után jelentkezett-e a fájdalom), és jellemzik annak intenzitását, jellegét, így féloldali vagy egész fejre kiterjedő, görcsös, éles vagy tompa voltát.
Nem minden fejfájás migrén...
Az elsődleges fejfájások között a legjelentősebb a tenziós és a cluster típusú, valamint a migrén. Ez utóbbitól jól elkülöníthető a többi. A tenziós típus a leggyakoribb, férfiaknál és nőknél egyaránt. A fájdalom a reggeli ébredéskor jelentkezik, és napközben erősödik, a fej mindkét oldalán, különösen a homlok- és tarkótájon érezhető, tompa, nyomó jellegű, együtt jár a nyakizmok fájdalmas feszülésével. A cluster (rohamos) típusú fejfájás ezzel szemben többnyire féloldali, a szemgödör környékére összpontosul, heves fájdalommal, a kötőhártya és arc vérbőségével, orrdugulással jár. A fájdalom előjelek nélkül, rohamokban jelentkezik, akár hónapokon keresztül mindennap. Ez a típus elsősorban férfiakra jellemző, az erős dohányzás, az alkoholfogyasztás és a rendszeres nagy szellemi igénybevétel növeli az esélyét.
Másodlagos, tüneti fejfájás sokféle betegséget kísérhet: fül-orr-gégészeti, szemészeti, fogászati betegségek, fertőzések, a nyaki gerincet érintő elváltozások, neurológiai betegségek mellett egyaránt előfordul.
...de minden migrén fejfájás!
Az egyik legkellemetlenebb, legsúlyosabb panaszokkal járó fejfájástípus a migrén. Különböző erősségű és gyakoriságú, visszatérő rohamokban jelentkezik, melyeket az esetek egy részében idegrendszeri tünetek, fülzúgás, látászavarok, szédülés, émelygés vezetnek be. Az igen heves fájdalom általában féloldali, lüktető jellegű, átmeneti munkaképtelenséget okoz. Hányinger, hányás, fényérzékenység, egyéb idegrendszeri panaszok kísérik. Világszerte minden tízedik ember szenved tőle, és háromszor annyi nőt, mint férfit érint. A migrénesek tudják: ez a betegség az életminőségüket súlyosan érinti, hiszen több évtizeden át sújthatja őket rendszeresen, és a rohamok idején sem magánéletüket élni, sem munkájukat végezni nem tudják zavartalanul.
Iskolai hiányzások oka lehet
Már gyerekkorban is előfordul a migrén, jellemzően kiskamasz korban, 8-12 évesen jelentkezik. A migrénes roham több óráig, akár több napig is eltarthat, fényérzékenységgel, hányással is jár, a heves fájdalom és az egyéb kísérő jelenségek nagy szenvedést okoznak a gyereknek, aki emiatt több napig nem tud iskolába menni, és otthon tanulni is képtelen. Az érintettek iskolai teljesítménye romlik, tanulási nehézségeket, lemaradást is eredményezhet a visszatérő migrénroham.
Munkaképtelenséget okoz, felforgatja az életet
A felnőtt migrénesek sem járnak jobban: egy felmérés szerint több mint kilencven százalékuk úgy érzi, a migrén befolyásolja a mindennapjait, a munkaképességét. Egyrészt azzal, hogy rendszeresen kiesnek a munkából: évente 5-7 nap hiányzást is jelenthetnek a munkahelyről a migrénrohamok. Másrészt akarva, akaratlan a migrénes rohamtól való szorongás bennük van a "szélcsendes" időszakokban is. Sok élethelyzetet nem tudnak gondtalanul élvezni, mert igyekezniük kell azokat a tényezőket, körülményeket a minimumra csökkenteni, amelyek a tapasztalatuk szerint kiválthatják a következő rohamot.
Így például, mivel az alváshiány ilyen, az érintettek fele nem mer elmenni éjszakába nyúló programra, a társasági élete, szórakozási lehetőségeinek köre beszűkül. Sokan közülük egyáltalán nem ihatnak alkoholt, mert a szeszes italok fogyasztása, különösen a vörösboré provokálhatja a migrén megjelenését, és számos ételféleséget is kerülniük kell. Közel kétharmaduk arról számolt be, hogy a szexuális életét is kedvezőtlenül befolyásolja a migrénre való hajlam. Nem ritka az sem, hogy a rendszeresen fájdalomcsillapítót szedők gyógyszerfüggővé válnak.
Együtt járhat más betegséggel is
Noha egy betegnek évente 20-24, sőt több rohama is lehet, mégis a migréntől szenvedők kevesebb, mint fele kér orvosi tanácsot, és csak 20-30 százalékuk esik át korrekt kivizsgáláson. Pedig ennek nagy jelentősége lenne, hiszen a megelőzés és kezelés is könnyebb, ha pontosan, személyre szabottan feltárják a fejfájás, illetve ezen belül a migrén fajtáját, hátterét. Ráadásul epidemiológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a migrén gyakran jár együtt néhány pszichiátriai betegséggel (pl. depresszióval, szorongásos zavarokkal, bipoláris betegséggel) és epilepsziával. A kutatások szerint a migrén megnöveli bizonyos érrendszeri betegségek, köztük a stroke kockázatát. Így az érintetteknek mindenképpen tanácsos problémájukkal orvoshoz fordulni, aki gondoskodik az alapos neurológiai és egyéb vizsgálatokról.
