Sok szülő dilemmázik azon, hogy egy-egy betegséget követően mikor érdemes visszaküldeni a gyereket az iskolába: vagyis mikor erősödik meg annyira fizikailag, hogy bírja a terhelést. Különösen igaz ez olyan egészségügyi problémák esetén, amelyek az egész szervezetre kihatnak és a tünetek jellege, vagy a szövődmények kockázata miatt hosszabb felépülést igényelnek. Mint például az agyrázkódás, amely kialakulhat egyszerű esés vagy sportsérülés következtében is. Az ezzel kapcsolatos ajánlások egészen a közelmúltig a szigorú pihenést, az ágynyugalmat, vagyis a fizikai aktivitás teljes korlátozását helyezték előtérbe.
Egy friss tanulmány szerint azonban a hosszú pihenés és a szobafogság helyett érdemes más utat választani, ugyanis gyorsabban felépülhetnek az agyrázkódásból azok a gyerekek, akiket a szülők hamarabb visszaküldenek az iskolába - számol be róla témával foglalkozó írásában a CNN Online. Hogy ez pontosan mit is takar, arról a JAMA Network Open című szaklapban publikált tanulmány szerzői részletesen beszámoltak.
A kutatók több mint 1600, 5 és 18 év közötti fiatal adatait vizsgálták, akiket kilenc kanadai kórház sürgősségi osztályára vettek fel agyrázkódás miatt. A kutatók a 8 és 18 év közöttiek esetében a korai – vagyis az agyrázkódást követő két napon belüli – iskolai visszatérést pozitív egészségügyi hatásokkal hozták összefüggésbe.
Mint írták, ezek a gyerekek és fiatalok az agyrázkódás után 14 nappal kevesebb hátramaradó tünetről számoltak be, mint otthon lábadozó kortársaik. Azoknak a vizsgálatba bevont betegeknek viszont, akiknek a szülei a hosszú pihenést preferálták, megfosztva őket az elektronikai eszközök mindennemű használatától, tovább tartott a felépülésük, és átlagosan több tünettel küzdöttek a sérülésüket követő tíz napon belül, mint már említett társaik. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy a sérültek életkora meghatározó tényezőnek bizonyult: az 5-7 éves gyermekek esetében a kutatók nem találtak ilyen összefüggést.
Pihenni vagy mozogni? Hogy is van ez?
"A korábbi ajánlások lényegében azt szorgalmazták, hogy egy sötét szobába zárjuk a gyereket, ahol a külső ingereket teljesen kizárva pihenhet. Ám azt tapasztaltuk, hogy az ilyen jellegű bezártság valójában lassítja az agyrázkódásból való felépülést" - idézte a CNN Online Susannah Briskint, a clevelandi UH Rainbow Babies & Children's Hospital sportorvosát. Véleménye szerint agyrázkódást követően az a legfontosabb, hogy a gyerek kerüljön minden olyan tevékenységet, amelynek során ismét beütheti a fejét, ám fontos, hogy lábadozása idején is mozogjon, ne csak üljön egész nap. (Természetesen sok függ a sérülés jellegétől, a tünetek erősségétől, valamint attól, ki hogyan viseli az agyrázkódást, mert ezek függvényében a felépülési idő is egyénenként eltérő lehet.)
A kutatók szerint ugyanakkor nem szabad elfelejteni – ahogy az már korábbi tanulmányokból kiderült –, hogy az agyrázkódást követő teljes ágynyugalom növelheti a depresszió és a szorongás kialakulásának kockázatát. A szakemberek úgy vélik, hogy a szocializáció, az iskolai hiányzás generálta stressz csökkentése és a normális alvási szokásokhoz, valamint az iskolai menetrendhez való visszatérés hozzájárulhat ahhoz, hogy az agyrázkódást szenvedett gyerekek gyorsabban felépüljenek. Ahogy a könnyű vagy mérsékelt fizikai aktivitás és a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag étrend is.
Eltérő ajánlások, változó gondolkodásmód
"Körülbelül egy évtizede az orvosok még arra biztatták a szülőket, hogy a gyerekek pihenjenek és korlátozzák szellemi tevékenységeiket a gyógyulás érdekében. Az elmúlt öt-hat évben azonban változott a szemlélet: az első egy-két nap pihenés után némi aktivitás javasolt. Ugyanakkor az agyrázkódás tüneteit továbbra is nagyon komolyan kell vennünk" - közölte Chris Vaughan, a tanulmány egyik szerzője.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) szerint a legtöbb agyrázkódáson átesett gyerek pár hét elteltével lényegesen jobban érzi magát. Ám akadnak, akiknél a tünetek egy hónapig vagy tovább is eltarthatnak. Az érintettek gyakran panaszkodnak rossz közérzetre, fejfájásra, érzékenyek lehetnek a fényre és a zajokra, de a gondolkodás és a koncentráció is nehezebb lehet számukra. Szakemberek szerint mindezt figyelembe kell venni, amikor a szülők úgy döntenek, hogy egy-két nap pihenés után visszaengedik a gyereket a közösségbe: az egyensúly és a fokozatosság nagyon fontos.
Legjobban: