Azok az orvosok, akik a Parkinson-kórral foglalkoznak, régóta tudják, hogy a betegséggel járó agyi elváltozások számos más fiziológiai módosulással is együtt járnak a testben. Különösen sok a tünet a bélrendszerben. Így a betegek székrekedésre, puffadásra panaszkodnak, nehéz nyelésről vagy emésztési problémákról számolnak be.
Ezek a tünetek sokszor évekkel a Parkinson-kór megjelenése - a motoros kontroll elvesztése - előtt bukkannak fel - írja az amerikai Time magazin online kiadása.
A Cell című szaklapban most megjelent egy friss tanulmány, amelyet Sarkis Mazmanian vezetésével készítettek a CalTech (California Institute of Technology) kutatói. A kaliforniai tudósok nagy valószínűséggel rájöttek a bélrendszeri panaszok és a Parkinson-kór közötti összefüggésre.
Egérkísérletekben vizsgálták az agyi rendellenességet, és arra jutottak, hogy a bélrendszer baktériumflórájának megváltozása szerepet játszhat a Parkinson kiváltásában, beindításában.
A kutatók Parkinson-kóros emberektől származó ürüléket transzplantáltak Parkinson-kóros egerekbe. Ezek a kísérleti egerek teljesen kórokozómentes környezetben növekedtek, tehát más baktériumokkal és vírusokkal nem találkozhattak korábban. Mazmanian és kutatótársai azt tapasztalták, hogy az egerek betegsége rosszabbodott a beültetés után. Ez nem történt meg olyan egereknél, amelyekbe nem Parkinson-kóros emberek ürülékét "vitték át".
A tudósok ezután megállapították, hogy a Parkinson mikrobiológiai profilja más, mint az egészséges bélrendszeré. Ezek az elváltozások feltételezésük szerint közrejátszhatnak a betegség kialakulásában. Ugyanakkor Mazmanian az egérkísérletek kapcsán hangsúlyozza, nagyon messze járnak még attól, hogy bebizonyítsák: ugyanez a helyzet emberek esetében is. Mindenesetre az eddigi vizsgálatok ezt a hipotézist erősítik.
Mazmanian több tucat mikrobát sorolt fel, amelyek fontosak lehetnek a betegség kialakulása szempontjából. Néhány hiányzik a parkinsonos betegekből, ami azt jelentheti, hogy esetleg a kór elleni védekezésben játszanak szerepet.
Mazmanian alapított egy céget is Axial Biotherapeutics néven, amely ezeket a mikrobákat tovább fogja vizsgálni. Így elképzelhető, hogy a jövőben mikrobiológiai alapon kezelést lehet kifejleszteni az agybetegség ellen.
Bár első pillantásra furcsának hangzik, hogy a bélrendszer hat az agy megbetegedéseire, Mazmanian felhívja a figyelmet arra, hogy az agyon kívüli idegsejtek (neuronok) 70 százaléka a bélrendszerben található. A bélrendszernek ez az ideghálózata a vagus nervus-on (a bolygóidegen) keresztül kapcsolódik az agyunkhoz.
A román lap, az Adevarul online kiadása ehhez hozzáteszi: a Parkinson-kór azért alakul ki, mert az agysejtekben egy fehérje, az alfa-szinukleid (vagy a-szinukleid) halmozódik fel. Ez a fehérje elpusztítja azokat a sejteket, amelyek a dopamint szabadítják fel az agyban. Az agynak ez a része felel ugyanakkor a mozgáskoordinációért is, ezért remeg például a keze a Parkinson-kóros betegeknek.
