Bár egyértelműen a megelőzés egyik legfontosabb eszköze, a védőoltás mégsem jelent tökéletes megoldást az influenzával szemben. Angliában például 15 millió felnőttet és gyermeket oltottak be az előző influenzaszezon előtt, de a vakcina csupán az esetek 44,3 százalékában tudta megóvni az érintetteket a fertőzéstől. Mi több, a 2017-2018-as járvány során még ennél is alacsonyabb, mindössze 15 százalékos hatékonysággal működött, amihez azonban a szokásosnál hidegebb tél is hozzájárult akkor. Ezzel együtt kijelenthető, hogy a vakcina által nyújtott védelem évről évre változó mértékű és megbízhatóságú.
Ennek oka, hogy az influenzavírusoknak számos törzse létezik, az oltás viszont csupán négy ellen készíti fel az immunrendszert. A készítmény pontos összetétele szezonról szezonra változik, aminek célja, hogy az aktuálisan legveszélyesebb törzsektől tudja megóvni a lakosságot. Csakhogy nem könnyű megállapítani hónapokkal előre, mely törzsek cirkulálnak majd elsősorban az emberek között a tél közepén. Így előfordulhat, hogy éppen olyan kórokozók váltják majd ki a legtöbb problémát, amelyekkel szemben a védőoltás kevésbé hatásos. Bár az előrejelző rendszerek egyre fejlettebbek, még ma sem mindig működnek a legoptimálisabban.
A technológia akadályai
Ezzel ráadásul még nem érnek véget a vakcinák előállításának nehézségei. Hagyományosan egy időigényes, technikailag bonyolult és rengeteg tyúktojást igénylő módszert alkalmaznak erre a célra. A tojások egyfajta természetes inkubátorként steril környezetet kínálnak ugyanis a vírusok tenyésztéséhez. Miután befecskendezték a kórokozót, a tojásokat két napon keresztül 37 Celsius-fokos hőmérsékleten tartják, hogy az influenzavírusok el tudjanak szaporodni bennük. Ezután bontják csak fel a héjat, hogy kinyerjék a vírusokban gazdag beltartalmat. Egy-egy tojásban csupán egy vírustörzs kap helyet, azaz egyetlen oltáshoz négy különálló tojásra van szükség - ez összesen 50 millió tojás felhasználását jelenti évente az Egyesült Királyságban.
Bizonyos vírustörzsek nem képesek kellő hatékonysággal szaporodni a tojásokban, ezért ezeket a szakemberek laboratóriumi körülmények között valamelyest megváltoztatják. Emellett előfordulhat, hogy a vírus természetes mutáción esik át a tojásban, így az oltásba kerülve eltér majd attól a törzstől, amely ellen bevetni szánták. A lényeg, hogy végeredményben emiatt is csökkenhet a vakcina hatékonysága.
Tojás helyett vesesejtek
Egy angliai székhelyű vállalat, a Seqirus más utat talált az influenzaoltás előállítására. Tojások helyett egy hatalmas észak-karolinai sejttelepen tenyésztik a vírusokat az Egyesült Államokban. A sejtek kutyaveséből származnak: úgy módosították ezeket, hogy folyamatosan növekedjenek és osztódjanak. A kutyák vesesejtjeit már régebb óta használják vakcinák gyártásához, és más kórokozókhoz hasonlóan az influenzavírusok is jól tudnak szaporodni ezekben. Emellett fontos az is, hogy a kutyák sejtjei jobban hasonlítanak az emberéhez, mint a tyúkoké, ezáltal csökken a vírusmutáció kockázata, egyszersmind javul a védőoltás hatékonysága is.
A gyártócég elemzése szerint, amelyhez 1,3 millió amerikai adatait vették alapul, a vakcina mintegy 36,2 százalékkal hatásosabb a hagyományos, tojások felhasználásával készült készítménynél, miközben az áruk körülbelül azonos. Az új szert bárki megkaphatja 9 éves kor felett, beleértve a várandós nőket, illetve az asztmával, cukorbetegséggel vagy egyéb krónikus betegséggel küzdőket is. Szintén jó megoldást kínál a tojásallergiában szenvedők számára, ugyanakkor a gyártási folyamatok során zselatint is használnak, azaz a termék nem vegán .
Forrás: dailymail.co.uk
