Müller Cecília a járványügyi adatokat ismertetve közölte, az év első hetében (január 2-8.) csaknem 162 ezren fordultak orvoshoz akut légúti fertőzéssel, közülük 19 ezer embernél a klinikai tünetek alapján influenzaszerű megbetegedést diagnosztizáltak. A számok azt mutatják, hogy az akut légúti megbetegedések 20 százalékkal, az influenzaszerű megbetegedések pedig 50 százalékkal emelkedtek az év utolsó hetében mérthez képest, ami azt jelenti, hogy elkezdődött az influenza járványos terjedése.
2023 első hetében Komárom-Esztergom vármegye kivételével valamennyi területen emelkedett az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. A legtöbb beteg Győr-Moson-Sopron és Békés vármegyében volt, míg Fejér és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a legkevesebb.
Müller Cecília kiemelte, hogy szintén járványos szintet ért el az RSV okozta, alapvetően enyhe, náthához, meghűléshez hasonló megbetegedés. Az első naptári héten 190 betegtől érkezett légúti minta a Nemzeti Népegészségügyi Központ laboratóriumába. A sentinel orvosok által beküldött 83 minta közül 19 esetben az influenza valamelyik típusát, húsz betegnél az RSV- és kilenc betegnél koronavírus-fertőzést igazoltak.
Az adatok azt mutatják, hogy az influenzapozitivitási arány 10 százalékról 23 százalékra nőtt az elmúlt héten az azt megelőző két hét adatához képest, míg az RSV-pozitivitási arány január első hetében 24,1 százalék volt, szemben az 51. heti 9,2 százalékkal. Ugyanakkor csökkent a koronavírus-pozitív minták száma 17,5 százalékról 10,8 százalékra.
Sokan kerültek kórházba
Müller Cecília elmondta azt is, hogy az év első hetében 367-en kerültek kórházba súlyos, akut légúti fertőzéssel, 42 embernél volt szükség intenzív ellátásra. A kórházban ápolt betegek 45,5 százaléka kétéves vagy annál fiatalabb, 41,7 százaléka pedig 60 évnél idősebb volt. A kórházba kerültek közül 105 betegnél az RSV-t, száznál koronavírust, míg 17 betegnél influenzát igazoltak.
Az országos tisztifőorvos kiemelte, hogy még most is érdemes kérni az influenza elleni védőoltást, mert van még elég idő a védettség kialakulásához. Hozzátette, egy kibontakozó járvány alatt sem indokolatlan az oltás felvétele, azzal enyhébb tünetekkel átvészelhető a fertőzés. Az oltást leginkább a legsérülékenyebb csoportoknak (idősek, krónikus betegek), az egészségügyi és szociális intézményben, valamint az állattartó telepen dolgozóknak ajánlják. Jelenleg nincs érvényben kórházi látogatási tilalom, de az esetszámok emelkedésével várhatók ilyen intézkedések.
Az RSV főleg a legkisebbeket veszélyezteti
Müller Cecília kitért az RSV okozta megbetegedésre. Mint elmondta, jellemzően kétéves korukra a gyerekek átesnek a fertőzésen, azonban ez nem nyújt tartós védettséget. Az RSV-fertőzésnek leginkább kitettek a kétévesnél fiatalabb csecsemők és a koraszülöttek, a vírus náluk súlyos tüdőgyulladással járhat.
Magyarországon RSV elleni védőoltást a hat hónapnál kisebb koraszülöttek és az olyan kétévesnél fiatalabb gyerekek kaphatnak, akik valamilyen szív- és tüdőfejlődési rendellenességben (bronhopulmonális diszplázia) szenvednek. A szakember általánosságban azt ajánlja, hogy ezekben a hetekben az egyévesnél fiatalabb csecsemőket ne vigyék közösségbe, plázákba, zárt közösségi terekbe, és lehetőleg kerüljék velük a tömegközlekedést. Müller Cecília felhívta továbbá a figyelmet az egyéni higiéné fontosságára, a kézfertőtlenítésre, a gyakori kézmosásra és a lakás gyakori átszellőztetésére.
