A sportolást követő térdfájdalom gyakran okoz gondot, de valóban ellehetetleníti a mozgást? Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája a futókat gyakran érintő futótérd kezelési lehetőségeire hívta fel a figyelmet lapunkhoz eljuttatott közleményében.
Mikor lehet futótérdre gyanakodni?
Az úgynevezett futótérd igen gyakori probléma, jellemzően futók, ugrók és más ugrással, erős és gyakori földet éréssel járó sportokat űzők panaszkodnak a tompa térdfájdalomra. Gyakrabban alakul ki ilyesfajta fájdalom kamaszoknál, fiataloknál és idősebbeknél, és nem kizárólag csak sportolóknál. A térdkalácsot a sípcsonttal összekötő patelláris ín ugyanis viszonylag könnyen túlterhelődhet a gyakori és túl erős földre érkezéstől. A valódi kiváltó ok azonban a combfeszítő izomzat krónikus túlterhelése, amely nagyrészt a nem szakszerűen kivitelezett mozdulatok, a nem jól felépített edzés következménye, bár a fizikai munkát végzők terhelése és egy sérülés is lehet a fájdalom eredője. Eleinte egy egyszerű gyulladás alakul ki, amely azonban idővel állandósulhat, akadályozva a szabad mozgást, illetve sportolóknál a hatékony edzést.
„Akik éppen most futottak le egy számukra hosszabb távot, akár valamelyik nagy futóversenyen, tapasztalhatták, hogy a térdfájdalom sokszor hirtelen, mozgás, futás közben alakul ki, legtöbbször komolyabb fizikai terhelés után. Közvetlenül a térdkalács csúcsa körül jelentkezik az éles fájdalom és a nyomásérzékenység, bár az ilyen tünetek forrása nem mindig egyértelmű. Ezért minden esetben szükséges, hogy orvos állítsa fel a diagnózist, hiszen ki kell zárni például az olyan súlyos okokat, mint az ínszakadás, a porcleválás” –hangsúlyozza Páll doktor.
Milyen tüneteket okozhat még a futótérd?
Akkor lehet futótérdre (vagy más néven ugrótérdre) gyanakodni, ha a kezdeti térdfájdalom tartóssá válik és az alábbi tünetek is kísérik:
- ha bizonyos mozgások fokozzák a fájdalmat, mint például a térdelés, a lépcsőzés, a guggolás,
- ha hosszabb ideig tartó üléskor is fájni kezd a térd,
- ha enyhe duzzanat látszik a térden,
- ha a láb kinyújtásakor súrlódó érzés jelentkezik,
- ha csökken a combizom ereje.
A futótérd kezelési lehetőségei
Ha a panaszok és a képalkotó eljárások kapcsán bebizonyosodik, hogy patellofemorális szindrómáról, vagyis futótérd van szó, a kíméletesebb eljárások felől indul a kezelés akár a műtétig. „A páciensek sokszor úgy érkeznek egy-egy nagyobb futóverseny után néhány héttel, hogy a jegelés, a pihentetés, a felpolcolás, a fáslizás megtörtént, de nem oldotta meg a helyzetet. Ilyenkor gyorsan csillapítható a fájdalom és enyhíthető a gyulladás helyi célzott injekcióval, hosszabb távon pedig igen jó eredményeket hozhat az orvosikollagén-injekciókúra és az orvosilézer-terápia, amelyek támogatják, erősítik a szöveti struktúrát. Szintén hosszú távon fejti ki hatását a lökéshullám-terápia, amely oldja a mozgásszervi fájdalmat okozó triggereket, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét, és nemcsak a fájdalmat csökkenti, de a sérült szövetek regenerálásával a kiváltó okot is megszüntetheti. A futótérd kezelésének ma ismert legkorszerűbb eszköze pedig a sejtterápiás kezelés (ismertebb nevén PRP-terápia), mint azt hangsúlyozták az április elején Spanyolországban lezajlott regeneratív medicina kongresszuson is, amelyen egyedüli magyarként volt szerencsém részt venni” – ismerteti dr. Páll Zoltán.
Hogyan kezdjük újra a futást? A szakorvos tanácsai
- Türelem és kitartás: fontos belátni, hogy még hatékony kezelések mellett is lassabban és a korábbiakhoz képest nehezebben megy a mozgás, időbe telik, amíg valaki visszanyeri a mozgás szabadságát. Ebben jelent elhagyhatatlan segítséget a személyre szabott gyógytorna, amely az újabb sérülés megelőzésének is fontos eszköze.
- Okos folytatás: a profik és a hobbifutók is nehezen élhetik meg, ha a futótérd miatt le kell mondaniuk az edzéstervük végrehajtásától. Holott ilyenkor nem szabad ott folytatni, ahol abbahagytuk, sokkal alázatosabban kell viszonyulni a felépülés szükséges időtartamához.
- Új edzésfelépítés: amíg az orvos nem javasolja a futóedzést, érdemes más, térdkímélő mozgásformákat kipróbálni, a futást például jól elő lehet készíteni kerékpározással is. Amikor újra szabad már futni, akkor is érdemes eleinte felváltva gyalogolni és futni, egyre növelve a futótávolságot. A futóedzések újrakezdésénél tudatosan törekedni kell arra is, hogy lassabban fussunk, mint a kényszerpihenő előtt. Így időt adunk a szervezetnek az adaptálódásra, elkerüljük azt, hogy a „nem fájós” lábat erősebben terheljük és jelentősen csökkentjük a probléma kiújulásának veszélyét.
- Reális célkitűzés: térdfájdalom miatti pihenő után tudatosnak kell lenni, ez nem megfelelő időpont a következő havi maratonra. Egy komolyabb kihagyás után reális lehet 8-10 hetes felkészüléssel elérni a 10 kilométer teljesítését.
