Egy közelmúltban megjelent kutatás szerint a menopauza alatt bekövetkező hormonális változások öngyilkossági gondolatokhoz is vezethetnek - írta Pooja Saini, a Liverpooli John Moores Egyetem öngyilkosság és önbántalmazás megelőzésére szakosodott professzora, a tanulmány egyik szerzője a The Conversationban.
A tanulmányhoz 42 nővel készítettek interjút, akik perimenopauza vagy menopauza idején öngyilkossági gondolatokkal küzdöttek. A válságban lévő nőknek hormonpótló terápia helyett antidepresszánsokat írtak fel, annak ellenére, hogy az irányelvek szerint nem ezek a készítmények az elsődleges kezelési módszerek a menopauzával kapcsolatos rossz hangulat esetén.
Az elmúlt két évtizedben a 40-es évek közepétől az 50-es évek közepéig terjedő korosztályban nőtt az öngyilkosságok száma – pontosan abban a korban, amikor a legtöbb nő átesik a menopauzán. A hormonális változásoknak szerepét ebben a mentális válságban azonban nagyrészt figyelmen kívül hagyták.
A résztvevők által leírt perimenopauzális depresszió túllépett a szokásos rossz hangulaton. Jellemző volt még rá a nyomasztó fáradtság, az értéktelenség érzése és azt az érzés, hogy terhet jelentenek a szeretteiknek. Sokan megkérdőjelezték, hogy életüknek van-e még értéke vagy célja.
A kutatás riasztó hiányosságokat tárt fel az orvosi ismeretek és ellátás terén is. A nők arról számoltak be, hogy csak hosszú várakozás után kezdték meg hormonpótló terápiát, és gyakran téves diagnózist kaptak. Sokan azt mondták, hogy háziorvosuknak hiányosak az alapvető ismeretei arról, hogy a hormonok hogyan hatnak a mentális egészségre.
Az élet minden területére hatással van
A hormonális változások más problémákat is okoznak. Sok nő veszíti el a munkáját, kapcsolatait, illetve egyes esetekben a döntési képességet a menopauzával járó tünetek miatt. A hangulatingadozások, a hőhullámok, az agyi köd, a végtelen szomorúság érzése elgyengítheti az embert. Ezeket a panaszokat viszont sokszor félreértik, vagy nem veszik figyelembe.
Ezen kívül a nőknek gyakran egyensúlyozniuk kell a munkahelyi feladataik és a családjukról való gondoskodás között, ami szintén fizikai és lelki megterhelést jelenthet a hormonális változásokon felül.
Bár a kutatásban brit nők vettek részt, a jelenség nem csak a szigetországra korlátozódik. A „hisztéria” diagnózis egykor olyan szélsőséges kezeléseket indokolt, mint az elmegyógyintézeti ellátás és az elektrosokk terápia. A szó mára már kiment a divatból, de öröksége tovább él abban, hogy a nők hormonális szenvedéseit még mindig eltúlzásnak vagy túlreagálásnak minősítik.
A tanulmányban résztvevő nők nagy része arról számolt be, hogy drámai javulás történt mentális egészségükben és visszaszorultak az öngyilkossági gondolataik, miután elkezdték a hormonpótló terápiát és támogatást olyan egészségügyi szakemberektől, akik tényleg meghallgatták őket. Néhányan úgy írták le ezt a folyamatot, hogy évekig tartó szenvedés után újra elviselhetővé vált az életük.
A szerző hangsúlyozza, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a hormonális változások okozta mentális problémákra, és az érintett nők panaszait nem szabad félvállról venni. Nem minden nőnek lesz haszna a hormonpótlásból, de mindenki megérdemli, hogy hormonszintjeit ellenőrizzék, és szükség esetén kezelést kapjon.
Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély-számot! Krízishelyzetben lévő gyermek esetében kérjen segítséget a mobilról is ingyenesen elérhető 116-111 telefonszámon, vagy online chaten!