Amint arról az mellrákos és hasonló számú egészséges nő szerepelt, akik átlagosan mind az ötvenes éveik végén jártak, és a kanadai Vancouverben vagy Kingstonban éltek. Néhányan közülük már beléptek a menopauzába, mások még nem, és nagyjából egyharmadukra volt jellemző, hogy hosszabb-rövidebb ideig dolgoztak éjszakai beosztásban.
A vizsgálatok alapján Aronson és csapata megállapította, hogy azoknál a nőknél, akik harminc évig vagy annál hosszabb időn keresztül dolgoztak éjszakai műszakban, duplájára emelkedett a mellrák kialakulásának esélye még akkor is, ha minden egyéb kockázati tényezőt figyelembe vettek a szakemberek. Hogy mi állhat az összefüggés hátterében, arról egyelőre még csak találgatnak a kutatók, ám egyes feltételezések szerint lehet, hogy a szervezet cirkadián ritmusának felborulása, netán a melatonin nevű hormon szintjének csökkenése, vagy éppen a D-vitaminszint leesése okozza a bajt.
Mit tehetnek tehát azok a nők, akik mégis kénytelen éjszakai műszakban dolgozni? Aronson szerint amellett, hogy rendszeresen eljárnak mammográfiai szűrésre , igyekezzenek legalább azt elérni, hogy harminc évnél hosszabb ideig semmi esetre se kelljen éjszakai szolgálatot vállalniuk.
