Allergiás eredetű gyulladás
A szénanátha név is utal arra, hogy a legnagyobb eséllyel nyáron, szénakaszáláskor, vagyis a fűfélék, gyomnövények virágzásának idején fordul elő. Ez a szezonális allergiás orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) közkeletű neve, leginkább a levegőben lebegő virágporok, pollenek illetve gombaspórák okozzák. Könnyű felismerni a jellegzetes tünetekről: tüsszögés, orrviszketés, vizes orrfolyás, orrdugulás, amelyet gyakran kísérnek szemtünetek, könnyezés, kötőhártya-gyulladás, szem környéki viszketés és ödéma. Mindezeket a kellemetlenségeket az allergiás reakció során a nyálkahártya szöveteiben felszabaduló hisztamin okozza. A nyálkahártya a gyulladásos folyamat miatt vérrel telítődik, megvastagszik, az érintett orra bedugul, később köhögni, fulladni kezd, a hörgők beszűkülésével a légzése sípolóvá válik.
Az orrdugulás, duzzadás másik oka a fokozott nyáktermelés, amely az orr és a szem váladékozását indítja el.
Lehet szezonális és állandó
A szénanátha, pontosabban a rhinitis lehet szezonális, amelynél a tünetek időtartama rövidebb egy hónapnál, és perzisztáló, amelynél a tünetek egy hónapnál tovább is fennállnak. A levegőben szállongó anyagok, virágporok, fűpollenek, penészgombafélék okozzák a legtöbbször, de a házi por (az abban lévő atkák) és a háziállatok szőre is kiválthatja.
Tavasszal a mogyoró, nyír, éger, kőris, tölgy, szilfa pollenje, később az olajfa, nyárfa virágpora a legfőbb allergén. Nyáron a pázsitfüvek és egyes gabonafélék, a gyomok, az ürömfélék, az útifű, a csalán, a gombaspórák, legtöbbeknél pedig a parlagfű okozza az allergiát.
A környezetszennyezés is oka
Az elmúlt évtizedekben egyre szaporodik az allergiás esetek száma. A szakemberek ennek okát a levegőszennyezésben, bizonyos növények élőhelyének megváltozásában, a dohányzás illetve a mesterséges anyagok nyálkahártyára gyakorolt irritáló hatásában keresik.
Allergológusok felvetették azt is, hogy a túl steril életkörülmények is ártalmasak lehetnek: a túlzásba vitt higiénia ugyanis például a "túlféltett" gyermeket nemcsak a kórokozókkal való találkozástól védi meg, hanem a "barátságos", védő baktériumoktól is, így nem alakul ki a megfelelő védőrendszere az irritáló hatásokkal, allergénekkel szemben.
