Régóta ismert, hogy a koronavírus okozta COVID-19 számos szervet megtámad, legsúlyosabb mértékben azonban a tüdőt károsíthatja a betegség. A fertőzés egyik legveszélyesebb szövődménye a fertőzés következtében fellépő tüdőgyulladás, amellyel a szervezetnek önerőből kell megküzdenie. Legnagyobb arányban kórházi kezelésre is emiatt szorulnak a betegek, ráadásul a MedicalXpress oldalán is közzétett tanulmány szerint sokak tüdejében hosszú hónapokkal a gyógyulást követően is kimutathatóak a betegség okozta elváltozások.
Kilenc hónappal a gyógyulás után is kimutathatóak a rendellenességek
A Sheffield és az Oxford Egyetem kutatói modern képalkotó diagnosztikai módszerekkel vizsgálták meg COVID-19-ből felgyógyult emberek tüdejét. Eredményeik szerint a kórházból elbocsátott emberek tüdejében a gyógyulásuktól számított legalább három hónapig kimutathatóak a betegség okozta károsodások. Ezt a károsodást a hagyományos CT-vizsgálatok nem mutatják ki, így a páciensek többsége azt gondolja, a tüdeje már egészségesen működik. A kutatók szerint hasonló károsodás lehet azoknak a tüdejében is, akik ugyan nem szorultak kórházi kezelésre a COVID-19 miatt, de a gyógyulásuk óta is állandó légszomjjal küzdenek.
A Radiology című, radiológiai szakfolyóiratban megjelent cikk szerint a hiperpolarizált xenon MRI (XeMRI) vizsgálatok három, sőt bizonyos betegeknél kilenc hónappal a gyógyulást követően is felfedeztek bizonyos rendellenességeket a tüdőben. A CT-vizsgálatokkal ezek az elváltozások nem mutathatóak ki, ez azonban nem jelenti azt, hogy a szerv valóban teljesen egészséges és megfelelően működik.
Fergus Gleeson professzor, a tanulmány egyik szerzője szerint ezek a rendellenességek megakadályozzák az oxigén bejutását a véráramba, ami légszomjat, fáradtságot és gyengeséget eredményezhet. A koronavírusból felgyógyultak egy része még hónapokkal később is küzd ezekkel a tünetekkel, melyeket összefoglaló néven "hosszú COVID" néven is emlegetnek.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: