Hogyan diagnosztizálják az asztmát?

Kiss Éva

Asztmásnak lenni - már-már életforma, hiszen többnyire tartósan kell együtt élni vele. A lehető legjobb életminőséghez fontos, hogy a beteg együttműködjön pulmonológus orvosával, háziorvosával a rendelőbe való első belépéstől kezdve.

Vizsgálatok

Az együttműködés első lépcsője a mind teljesebb kivizsgálás. A kórelőzmény felvétele, valamint a fizikális vizsgálat után a beteg állapotától függően különböző vizsgálatok történnek (mellkasröntgen felvétel, labor- és fül-orr-gégészeti szakvizsgálat). Amennyiben az előzőek alapján asztma bronchiale gyanúja áll fenn, légzésfunkciós, valamint allergológiai vizsgálat - Prick-teszt készül. A légzésfunkció 6-7 éves kortól végezhető, és teljesen fájdalommentes. Az eredmény nemtől, kortól, testsúlytól, testmagasságtól függő.

Légzésfunkció vizsgálat

A légzésfunkció vizsgálat számítógépes spirométerrel történik. Az adatok (név, születési idő, testsúly, testmagasság) bevitele után következik a mérés. A beteg sterilizálható vagy eldobható szájrészt - csutorát - vesz a szájába, és jól rázárja az ajkát. Az orrot eközben csipesz zárja le. Az asszisztens röviden tájékoztatja a beteget a teendőkről, és a vizsgálat alatt is szóval segíti őt. Elsőként a beteg 3-4 nyugodt be- és kilégzést végez. A következő belégzést követően teljesen kifújja a levegőt, majd visszaszívja addig, amíg csak bírja. Ilyenkor a ki- és belégzés mélységén és nem a sebességén van a hangsúly. Ezt nevezzük a belégzési vitálkapacitás mérésnek. A vizsgálat második részében teljesen más technikát kell alkalmazni. Az orrot itt is csipesz zárja le. A beteg vesz egy nagy levegőt, amekkorát csak tud, ezután beveszi a szájába a csutorát, rázárja az ajkát és egy gyors kilégzéssel megpróbálja maximálisan kifújni a levegőt, majd visszaszívni. Ezután kiveheti a szájából a csutorát és leveheti az orrcsipeszt. Ezt nevezzük forszírozott vitálkapacitás mérésnek.

A légzésfunkciós vizsgálat során az asszisztensnek el kell érnie, hogy a beteg az erőltetett ki- és belégzést gyorsan és maximális erőkifejtéssel végezze. Legalább három kilégzési manővert érdemes elvégezni és ezek közül a legjobb értéket kell figyelembe venni. A nem reális értékek származhatnak a beteg együttműködő képességének hiányából.

A kapott vizsgálati eredményt az orvos véleményezi.

Ha a beteg légzésfunkciója normál értéket mutat, esetenként provokációs, terheléses vizsgálat szükséges. A terheléses vizsgálat során normál alap-légzésfunkció után 6 perc futás, majd légzésfunkció ellenőrzés következik. Ha a légzésfunkciós lelet hörgőgörcsre utal, a betegnek hörgőtágítóra van szüksége. Ennek beadása után 15 perc múlva újra légzésfunkciós vizsgálat következik.

Új diagnosztikai lehetőség: a kilégzett nitrogén-monoxid mérése

Asztmás betegeknél a kilégzett nitrogén-monoxid koncentrációja az egészségeseknél mért értékeknek akár a többszöröse is lehet, míg más légúti megbetegedésekben ez az emelkedés alig, vagy egyáltalán nem tapasztalható. Ezért az asztma diagnózisának felállításához a vizsgálat jól felhasználható, sőt, angol szakorvosok azt tapasztalták, hogy a kilégzett nitrogén-monoxid koncentrációjának mérése érzékenyebben követi a beteg állapotának változását, mint az eddig használt, hagyományos diagnosztikus vizsgálatok. Az asztmás betegek vizsgálatánál eddig a légzésfunkció, a csúcsáramlásmérés, légúti provokációs vizsgálatok, ritkábban a hörgőtükrözés és a köpet, vagy a hörgőváladék szövettani vizsgálata segíthette a diagnózis felállítását. Ezek között azonban vannak gyerekeknél nehezen alkalmazható, invazív eljárások is, és a beteg állapotában bekövetkezett változások napi monitorozására nem bizonyultak igazán alkalmasnak.

Ezzel szemben mivel a kilégzett nitrogén-monoxid koncentrációja asztmás betegeknél, természetes allergén-expozíció esetén nő, tükrözi az asztma (vagyis e speciális légúti gyulladás) intenzitását. Ezt igazolja az is, hogy a légúti gyulladást csökkentő kezelések hatására a kilégzett nitrogén-monoxid koncentrációja csökken. A mérés ezért alkalmas lehet a gyulladáscsökkentő kezelés hatékonyságának, valamint a beteg kezelési együttműködésének az ellenőrzésére. Jelezheti azt is, hogy asztmás roham közeledik. A számítógépes műszer segítségével bármikor, bármennyiszer elvégezhető a mérés, a betegnek semmilyen kényelmetlenséget nem okoz. Természetesen a hagyományos vizsgálati módszerek egyike sem vált feleslegessé, de ez a mérés a legújabb ismereteink szerint jobban korrelál a beteg állapotával, így óriási segítség a gyulladásos folyamat kontrollálásában, az azt nyomon követő kezelés kialakításában.

Allergiapróba

A diagnózis és terápia szempontjából alapvető jelentőségű a betegség allergiás hátterének feltárása, mely leggyakrabban allergiapróbával ítélhető meg.

Az allergiapróba abban az esetben végezhető el, ha a beteg legalább egy hete nem szed allergia elleni gyógyszert, nincs bőrkiütése, ödémája, és nem lázas. A vizsgálat napján az alkarja ne legyen bekenve testápolóval, naptejjel, gyógyszertári krémekkel, mert így a vizsgálat nehezen kivitelezhetővé válik.

Egy-egy csepp allergén oldatot cseppentenek a bőrre, általában az alkar hajlító oldalán. Célszerű az egyes cseppek között 2-3 cm távolságot tartani, a csuklótól és a könyökhajlattól legalább 5 cm távolságra elhelyezni az allergéncseppeket, majd tűvel vagy erre előállított prick-lándzsával megkarcolni a bőr felszínét, és a cseppeket tollal megjelölni. A teszteléssel igen csekély mennyiségű allergén jut be a bőrbe, így a vizsgálat következtében fellépő anaphylaxiás reakció esélye igen csekély. A teszt gyors és gyakorlatilag fájdalommentes. Az alkart célszerű vízszintesen tartani, nehogy az allergének összefolyjanak. A cseppekhez hozzányúlni, megvakarni nem szabad! A vizsgálat elvégzése után 15'-20 percet kell várakozni. Az idő letelte után következik az értékelés. A teszt megfelelő értékeléséhez negatív és pozitív kontrollra van szükség. Negatív kontrollként az allergén oldószerét használják. Amennyiben erre is pozitív válasz jön létre, a teszt nem értékelhető. A pozitív kontroll a hisztamin, a bőr normális reaktivitását jelzi. Pozitív eredmény esetében az allergéncseppek helyén duzzanat és bőrpír jelenik meg. Ennek nagysága milliméterben mérhető.

A leggyakoribb légúti allergiát okozó allergének közül egész évben hatók a házipor-atka, a penészgombák, a madártoll, a kutya- és macskaszőr, szezonálisak pedig a különböző pollenek: fák, füvek, gabonapollen, nyári gyomok, lándzsás útifű, feketeüröm, parlagfű, virágkeverék. A vizsgálatok végeztével szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap a beteg, illetve gyermek esetében a szülő, mind az eredményekről mind pedig a szükséges további tennivalókkal kapcsolatosan. A tájékoztatók segítenek abban, hogyan és mit lehet tenni az allergének elkerülése érdekében.

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Foglalj orvost!
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+10, +16 °C
Minimum:
+1, +6 °C

Hazánkban kedden délelőtt északkeleten és délnyugaton tartósan megmarad az éjszaka képződött köd és a hozzá kapcsolódó alacsonyszintű rétegfelhőzet, másutt gyengén felhős lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag