Gyermekeknél veszélyesebb?

Vissza az a­nyaméhbe!

Az allergiára való hajlam öröklődik. Minél több az allergiás felnőtt, annál több ilyen párnak lesz szintén allergiára hajlamos gyermeke. A Carolinai Egyetem kutatói több mint 1200 újszülöttet vizsgáltak meg, és az derült ki számukra, hogy az elsőszülött gyermekek sokkal gyakrabban hordoznak magukban olyan génvariációt, amely növeli az allergia kialakulásának veszélyét, náluk sokkal nagyobb az esély az allergia kialakulására tízéves koruk előtt.

Különböző statisztikák vannak erről az öröklődési esélyről, nagyjából az mondható el, hogy ha az egyik szülő allergiás, akkor 20-40 százalék a gyermek esélye arra, hogy maga is allergiás lesz, ha pedig mindkét szülő szenved ettől a betegségtől, akkor ez a veszély akár 60-80 százalékra emelkedhet. Ha a várandós édesanya dohányzik, illetve rosszabb (szegényebb) körülmények között él, egészségtelenül táplálkozik, stressznek van kitéve, tovább növeli az allergia kockázatát.

Számít, hogy hova született a csecsemő, hogyan él?

Igen! A hajlamon kívül még sok dolog növelheti a betegség kialakulásának veszélyét.

A dohányzó szülők gyermekei nagyobb eséllyel lesznek allergiások és asztmások, de a szennyezett városi levegő, vagy légszennyező gyárak, bányák közelsége is káros lehet. Rengeteg kutatás erősítette meg, hogy a szoptatás ideje is befolyásolhatja az allergia kialakulásának esélyét. Az egyáltalán nem, vagy csak nagyon rövid ideig szoptatott babák között több az allergiás.

A szakemberek 6 hónapig tartó kizárólagos szoptatást ajánlanak - nemcsak az allergia megelőzése érdekében. Ugyanígy vigyázni kell a hozzátáplálásnál: ki kell várni a 6 hónapos kort, az allergizáló táplálékok megkóstolását pedig el kell halasztani a gyermek 1-3 éves koráig.

Ha egy családban előfordult már allergiás betegség, a szülőknek nem kellene mogyorót adniuk a gyermekeknek 3 éves korukig - olvasható az Amerikai Pediátriai Akadémia szaklapjában. Szintén káros lehet a túlzásba vitt takarítás és higiéné, a fertőtlenítő szerek napi használata. A gyermekek szervezetének találkozniuk kell bizonyos kosz-, por- és kórokozó-mennyiséggel ahhoz, hogy az immunrendszer "unalmában" ne kezdjen ártalmatlan dolgok (pollenek, fehérjék) ellen küzdeni.

Nemcsak allergiára hajlamos csecsemőknek, hanem minden babának jót tesz, ha élete első évében csak gyógyszertárban kikevert, illetve hipoallergén kozmetikumokkal fürdetik, kenegetik. Az egyébként agyonreklámozott, illatos babakozmetikumok összetevői az első életévben allergiát (főleg ekcémát, bőrkiütést) okozhatnak.

A gyermekkori elhízás is növeli az allergia rizikóját. A National Health and Nutrition Examination Survey felmérésben több mint négyezer, 2-19 év közötti gyermeket vizsgáltak. A kövér gyerekeknek 26 százalékkal nagyobb volt az esélyük az allergiás megbetegedések kialakulására, illetve elhízásuk 59 százalékkal fokozta az ételallergiák rizikóját, normál testsúlyú társaikhoz viszonyítva.

Veszélyes lehet!

Több okból sem szabad legyinteni a gyermekkori allergiára! Egyrészt egyáltalán nem biztos, hogy kinövi a gyermek, másrészt nem csupán kellemetlenség, hanem súlyos betegségek, életveszélyes állapotok előidézője is lehet.

Tehéntej hatására például asztmás légzés is kialakulhat az arra érzékeny gyermekeknél. Több tanulmány megerősítette, hogy azoknál az embereknél, akiknél előfordult gyermekkori ekcémás bőrbetegség, gyakoribb volt a gyermekkori, mind a későbbi életkorban megjelenő asztmás megbetegedés. Ezt nevezik "atópiás menetelésnek". Eszerint az ekcéma gyakran az első lépése egy allergiás folyamatnak, ami a későbbi életkorban szénanáthához, asztmához vezethet.

Egyes allergének hatására életveszélyes állapot, anafilaxiás sokk is felléphet. Például a mogyoróra allergiás beteg számára már a mogyoró legkisebb mennyiségével való találkozás is életveszélyes lehet. Általában az étel elfogyasztása utáni percekben már jelentkezik az allergiás reakció, viszkető kiütés, duzzanatok a bőrön, légzési nehézség és fulladás - ez akár halálhoz is vezet, ha nincs kéznél azonnali segítség.

A kisbaba első hónapjaiban a bőrön megjelenő ekcéma általában az allergiára való hajlamot (atópiát) jósolja. Az élet első éveiben visszatérő hörghurut, asztmatikus hörghurut, sípoló nehézlégzés jelezheti az allergiás kórképet. Az ilyen súlyos allergiától szenvedő gyermek szüleinek komoly felelőssége van a mindennapokban, tudniuk kell, mi a teendő allergiás roham esetén, és a közösségbe járó gyermek nevelőit, tanárait is fel kell világosítani, hogy milyen élelmiszereket, élethelyzeteket kell kerülni a roham megelőzésére. Az ilyen allergiás gyermek környezetében mindig kell lennie életmentő gyógyszernek.

Ha egy családban sok az allergiás, akkor csecsemőkortól úgy kell kezelni a gyermeket, mint aki hajlamos a betegségre, a legenyhébb tünetek esetén is érdemes orvossal konzultálni, allergiavizsgálatot kérni. Az időben kezdett kezelések, illetve a megfelelő életmód rendkívüli mértékben megkönnyítheti a gyermek későbbi életét!

Elmúlhat?

Bármiféle táplálékkal szembeni allergia esetén az allergizáló élelmiszer teljes elhagyása szükséges. Gyermekkori ételallergia esetén jó esély van arra, hogy 1-4 évvel a diéta után az allergiás reakciók elmúlnak, vagy csak kis százalékban maradnak fenn. Az olajos magvak, a földimogyoró és a hal által kiváltott allergiás reakciók gyakran nem múlnak el. A tojásallergiától szenvedők öt éves korukig kinőhetik a betegséget, jelentős részüknél azonban allergiájuk életük végéig fennmarad.

A gyermekkori asztmát, légúti allergiát is kinőheti a gyermek, de ez sem törvényszerű.