Asztmás beteg ne dohányozzon!
Asztmával élők számára a dohányzás a súlyos roham azonnali kockázatával jár. A füst, a szénmonoxid, a cigarettapapír égésekor keletkező vegyi anyagok mind fizikai és kémiai ingert jelentenek az asztmások számára, ami fellobbanthatja a betegségüket. "Aktív" asztmás beteg többnyire tisztában is van ezzel, nem is kockáztatja meg, mivel egy ilyen kilengés után gyors és alapos "büntetés" bekövetkeztével kell számolnia. Fontos tudnivaló azonban, hogy azoknak sem tanácsos ilyen kockázatnak kitenniük a légzőszerveiket, akik gyermekkorukban asztmások voltak, de kinőtték, hosszabb ideje tünetmentesek.
Füstmentes környezet
Nemcsak az ártalmas, ha a beteg saját maga cigarettázik, hanem a környezetében elszenvedett füst, a passzív dohányzás is hasonlóképpen kiválthat rohamot. Az asztmásoknak tudatosan kerülniük kell azokat a helyeket, ahol dohányfüstös a levegő. Ez azonban sokszor nagyon nehezen megvalósítható, hiszen még a kimondott tiltás sem mindig érvényesül, sok esetben pedig nincs is megfelelően elkülönítve a dohányzók és a nemdohányzók számára kijelölt légtér a közlekedési eszközökön, nyilvános helyeken, éttermekben, szórakozóhelyeken.
A nemdohányzók védelmére több jogszabály is született, de sajnos, még mindig nem elég hatékony, még mindig nem tudatosult mindenkiben, hogy a dohányfüst nemcsak kellemetlen lehet, hanem minden esetben feleslegesen, de kényszerűen eltűrt egészségügyi kockázatot jelent a dohányzó közelében lévő számára.
Családban, felelősen
Az is gyakori, hogy az asztmás beteg még a saját családján belül sem tudja elkerülni a dohányfüstöt, mivel a közvetlen környezetében élők sem fogják fel teljesen, milyen felelőtlenséget követnek el azzal, ha az arra érzékeny családtag mellett dohányoznak. A lakások szűk légtere, a szellőző-berendezés elégtelen volta miatt az sem elegendő, ha - sok családban dívó szokás szerint - a lakás egyik helyiségére szűkítve, "csak a konyhában, csak a vécében" cigarettáznak, hiszen a dohányos ember ruhájába, hajába is beszívódik a füst, amit ily módon is, illetve a közös légtérbe nyíló ajtóval is közvetít a betegnek. Ha már semmiképpen nem tud lemondani valamelyik családtag a füstölésről, akkor cigarettázni vonuljon félre a szabad ég alá, erkélyre, kertbe, teraszra, mert a lakáson belül nem lehetséges olyan elkülönülés, ami megvédi a beteg vagy érzékeny embert, gyereket a légútjait érő ingerektől, ártalmaktól.
Sajnos, néhány évtizede a nők is "felzárkóztak": ma már alig van különbség a férfiak és a nők dohányzási szokásai között. Elképesztően sokszor láthatók még a szülészetek lépcsőfordulóin, parkjában is nagy pocakkal cigarettázó kismamák. Márpedig a (passzív) dohányzás legvédtelenebb áldozata éppen a dohányzó anya magzata, csecsemője. Számos bajt okozhatnak az anya szervezetén keresztül, a közös véráramba került káros anyagok: a baba kis súllyal, idő előtt, többféle betegségnek kitéve érkezhet. Csecsemő és kisgyermekkorban pedig az allergiára hajlamos gyermekeknél az asztma kialakulását is elősegíti a passzív dohányzás által elszenvedett ártalom.
