A futó kellemetlenségtől a szenvedésig

Allergiás náthával az orvosnál

Hogyan állítják fel az allergiás rhinitis diagnózisát? Az orvos először a kórelőzményeket tisztázza: rákérdez a betegség családban való előfordulására, meghallgatja a panaszokat, a tüneteket, megbeszéli a beteggel annak tapasztalatait a kiváltó okokról és a rizikótényezők előfordulásáról. Elengedhetetlen a részletes fül-orr-gégészeti vizsgálat is, hogy megállapíthassák, az orrpanaszok hátterében nem áll-e más elváltozás. (Ez azért is fontos, mert bizonyos elváltozások hatástalanná tehetik az orron át történő kezeléseket, megakadályozva a befújt spray eljutását a nyálkahártyára.)

A pollenszezonon kívüli időszakban, tünetmentes állapotban végzett bőrteszt eredménye igazolhatja az allergiás rhinitist. Ezt az allergén-specifikus tesztet egészen kicsi gyermekeknél és idős embereknél a bőr bizonytalan reaktivitása miatt nem használják. Olykor kiegészítő vizsgálatokra (például orrkenet citológiai vizsgálata, képalkotó vizsgálatok, az orrnyálkahártyából vett minta szövettani vizsgálata, szaglásvizsgálat stb.) is szükség lehet.

Tartós vagy szezonális

Korábban a légúti tüneteket okozó allergiát, vagyis az allergiás rhinitist annak alapján osztályozták, hogy milyen hosszú időn át jelentkeznek a tünetek a betegeknél. Ez a még ma is gyakran használt felosztás egész éven át tartó, perennális és évszakokhoz kötött szezonális allergiát különböztet meg. Az előbbit jellemzően házipor, állatszőr vagy vegyi anyagok váltják ki, a szezonális pedig többnyire pollenek és penészgombák spórái hatására jelentkezik.

ARIA - mennyire súlyos az allergia?

Az Egészségügyi Világszervezet 2001-ben ARIA (Allergic Rhinitis and its Impact on Asthma) címmel új diagnosztikus és terápiás útmutatót adott ki a betegség súlyossági fok szerinti osztályozásáról, hogy ezzel is segítse a súlyosságnak megfelelő kezelést. Eszerint az allergiás rhinitisben szenvedő betegek a tünetek előfordulásának időtartama alapján perzisztáló (állandó) és intermittáló (időszakos) csoportba oszthatók. Az utóbbi típusú allergiában szenvedők tünetei hetente négy vagy annál kevesebb napon át fordulnak elő, illetve legfeljebb négy egymást követő héten keresztül jelentkeznek.

A perzisztáló allergia esetén a tünetek egyazon héten négy napnál hosszabb ideig fennállnak és több mint négy egymást követő héten át okoznak kellemetlenségeket. Enyhe, mérsékelten súlyos és súlyos alcsoportokat is meghatároztak aszerint, hogy milyen hatással vannak a tünetek a beteg életminőségére. Enyhének számít a betegség akkor, ha sem a beteg alvásában, pihenésében, sem a napi aktivitásában, munkahelyi vagy iskolai teljesítményében nem okoz zavarokat, és az allergiás nátha tünetei sem jelentenek számára komoly gondot. Mérsékelten súlyosnak, illetve súlyosnak minősülnek azok az esetek, ahol a betegség alvászavarokat vagy teljesítménycsökkenést okoz, az allergiás nátha tünetei pedig az életminőség jelentős romlását hozzák magukkal. Az orvos egyszerű kérdésekkel tisztázza ezt, hogy aztán a súlyossági foknak megfelelően kezdje meg a beteg kezelését.

A súlyossági besorolás ugyanazon betegnél is változhat. Az allergiások egy részénél például csak enyhe tünetek vannak jelen állandóan, amelyek az év nagy részében nincsenek jelentős hatással az életminőségükre és napi tevékenységeikre. Pollenszezonban azonban olyan jelentősen romolhat az állapotuk, amely szükségessé teszi a súlyosabb fokozatba történő átsorolásukat, és az ennek megfelelő gyógyszeres terápia alkalmazását.