Káros környezeti hatások
A napsugárzás bármely évszakban veszélyeztetheti szemünk épségét, de különösen nyáron, illetve a vakítóan fehér, havas, téli napokon. A rendszeresen erős UV-sugárzásnak kitett szem akár súlyosan roncsolódhat: a kötőhártya megvastagodhat, a felszínén húsos gócok képződhetnek, illetve megnőhet az esélye a különböző retinagyulladásoknak és hályogoknak is. A napsütés mellett szeles időben szintén a szokottnál jóval gyorsabban párolog a szemünket védő könnyréteg, ezért kiemelten fontos a napszemüveg, illetve a hiányzó nedvességet kíméletesen pótló műkönny használata.
Gyakran még a zárt lakóterünk sem biztosít megfelelő környezetet: míg nyáron a klíma, télen a fűtés száríthatja szemünket, és okozhat kellemetlenül égő tüneteket. Ezek a problémák még közlekedés közben, a járműveken is kínzóak lehetnek, különösen a repülőgépeken, ahol extrém száraz a levegő.
A szemünket védő könnyréteg megóvása érdekében otthon - vagy ha megoldható, a munkahelyünkön is - célszerű párásító berendezéseket használni. Ez hatványozottan érvényes abban az esetben, ha sok időt töltünk irodai környezetben, számítógépek előtt, hiszen ilyenkor gyakran előfordul, hogy a monitort nézve nem pislogunk eleget, ami még tovább fokozhatja a szemszárazsággal járó kellemetlen tüneteket. Figyeljünk a rendszeres takarításra is, hiszen a poros környezet szintén irritációt és idő előtti kiszáradást okozhat.
Életmódunkkal járó veszélyek
Ég a szemem a fáradtságtól! - ezt az érzést valószínűleg mindenki tapasztalta már. Ennek fő oka pedig az, hogy szemünk nedvességtartalmának megőrzése érdekében szüksége van arra, hogy hosszabb ideig csukva maradjon, hiszen ez idő alatt regenerálódik és áll helyre az oxigén-, illetve tápanyag ellátása. Ha nem alszunk eleget, napközben hiába pislogunk, ezzel nem pótolhatjuk megfelelően az alváshiány okozta szemszárazságot.
Nemcsak az alvásunk, de az étkezésünk is nagyban befolyásolhatja a látásunkat. A megfelelő folyadékfogyasztás mellett fontos, hogy elegendő A- és C-vitaminhoz, valamint omega zsírsavakhoz jusson a szervezetünk, amelyek hozzájárulnak a szemünk megfelelő működéséhez. A hal, a sütőtök, a spenót és például az édesburgonya segítenek abban, hogy látásunk megkapja a megfelelő belső támogatást.
Míg az elegendő alvás és a kiegyensúlyozott étkezés segítheti, addig a dohányzás több irányból is veszélyezteti szemünk épségét: nemcsak külsőleg irritálja, hanem érszűkítő hatása miatt belülről is roncsolja a szemben található hajszálereket. Ráadásul nemcsak az aktív dohányosokra, hanem a füstöt passzívan elszenvedőkre is egyaránt káros lehet.
Kerüljük el a szemszárazságot!
Optimális esetben a szem napi 1-3 ml könnyet termel. A másodpercenként alig néhány mikroliternyi nedvesség pislogás közben oszlik el a felszínén, hogy ezzel megóvja a kellemetlen, viszkető, égő érzést, és a homályos látást okozó kiszáradástól. A száraz szem jóval védtelenebbé válik a különböző vírusos és bakteriális fertőzésekkel szemben, ráadásul, ha nem termelődik megfelelő mennyiségű könny, akkor a szembe kerülő idegentestek sem tudnak kiürülni, ami újabb veszélyforrásokat jelenthet.
Ha úgy érezzük, hogy szemünk külső támogatásra szorul, a kínzó tünetek megelőzése vagy enyhítése érdekében használhatunk műkönnyeket, amelyekkel nemcsak az életminőségünkön javíthatunk, hanem elkerülhetjük a sokszor súlyos következményekkel járó szemkárosodásokat is. A lipidalapú szemcseppek a szemfelszín nedvesen tartása mellett pótolják és stabilizálják a könnyfilm felszínét, és csökkenti annak párolgását. A hidratáló hatású műkönnyek pedig magukba zárják a nedvességet és ezáltal hosszan tartó, elnyújtott megkönnyebbülést jelentenek az erősen igénybe vett szemek számára.
