A szklerózis multiplex (SM) a központi idegrendszer myelint tartalmazó velőshüvelyének, majd idővel az idegsejtek pusztulásával járó megbetegedése. Azon betegségek közé tartozik, amelyek különféle, de nem elég jellemző tüneteikkel hosszú ideig felfedezetlenek maradhatnak.
A gyulladás kiterjedésétől függően, valamint aszerint, hogy az idegrendszer mennyire kényes pontját éri az autoimmun támadás, a gyulladásos gócok okozta tünetek különböző súlyosságúak lehetnek. Előfordulhat, hogy viszonylag nagy, összefolyó gyulladásos terület sem okoz panaszokat, s a kór rejtve maradhat. Máskor, ha például szorosan egymáshoz tapadt idegrostoknál keletkezik néhány milliméteres gyulladásos góc, az idegszálak között tönkrement szigetelés híján valamennyi érintett idegrosthoz tartozó működés kiterjedt károsodást szenvedhet, akár féloldali vagy teljes bénulást, érzéskiesést is okozhat.
Állapotromlás nélkül, akár évekig
A betegség kezdeti időszakára inkább a lassan kialakuló, hetekig tartó, lassú állapotromlás jellemző, amit azután javulás követhet. Ha a központi idegrendszeri működésében egy új tünet vagy egy korábbi tünet jelentkezik erőteljesebben, a betegség rosszabbodásáról van szó.
Két ilyen lökésszerű rosszabbodás között hónapok, sőt évek is eltelhetnek érezhető tünetek vagy állapotromlás nélkül. Mindazonáltal speciális neurológiai vizsgálattal a betegség jelenléte ilyenkor is kimutatható . Az egyes tünetek a betegség lefolyásához hasonló módon rohamosan vagy fokozatosan romolhatnak, majd valamelyest javulhatnak. Vannak tipikus, majdnem mindenkinél jelentkező panaszok, és vannak ritkaságszámba menők is. A betegség időben történő felfedezése érdekében meg kell említeni a kezdeti időszakra jellemző, első tüneteket is.
A legelső jelekre is figyelni kell
A betegek negyedénél a betegség legelső jele valamilyen viszonylag gyorsan, egy-két nap alatt kialakuló féloldali látásromlás; homályos látás, kettőslátás, akaratlan gyors szemmozgások (nystagmus), amelyek oka a látóideg vagy más agyterületek gyulladása. A látóideg gyulladást a szem mögött érzett fájdalom kísérheti. Általában hetekig tartó javulás nyomán a problémák megszűnnek, és olykor évekig ez marad az SM egyetlen jele. A mozgatórendszer izmainak gyengülése a karokon és főként a lábakon válik érezhetővé. A beteg úgy érzi, csak erőtlenül és ügyetlenül tudja mozgatni végtagjait. Az izomtónus és a mozgások összerendezettsége sem megfelelő. Az izmok engedetlensége idővel bénulásig súlyosbodhat. A mozgáskoordinácóval kapcsolatos jelek a kisagy érintettségére utalnak.
A tapintás elégtelenségét az érzőrendszer idegrostjainak károsodása okozza, amire bizsergő, égető érzés, zsibbadás, szurkálás is felhívja a figyelmet. A törzs és a végtagok bőrfelületein néha érzéskiesés tapasztalható. Előfordulhat, hogy járáskor nem érzi a beteg a talajt a talpával. Az érzészavarokhoz, akárcsak a többi tünethez fájdalom is párosulhat. Itt külön megemlítendő a nagy fájdalommal járó arcidegzsába vagy -neuralgia. Fájdalmat okozhat a legyengült izmok túlerőltetése, izomláza is, illetve az izmok befeszülése (spaszticitás).
Az SM-betegek egy részénél vizelet- és székletürítési gondok jelentkezhetnek. A beteg nem tudja visszatartani a vizeletét; sürgősségi inkontinencia alakul ki. A bélműködés kevésbé érzékeny, itt főként a visszatérő székrekedés okozhat panaszokat.
A szexuális életet is kikezdheti a betegség - erekciós zavarok, impotencia, csökkent érzékenység jelentkezhet. A nemi szervek síkosító nyálkatermelése csökkenhet, a közösülés fájdalmas, és a betegség összességében csökkenti a nemi vágyat - ezen a párok közötti őszinteség és az elfogadás segíthet.
A kisagyi egyensúlyközpont sérülését jelzik az egyensúlyzavarok, amelyek főképp a mozgászavarokkal együtt okoznak problémát. A mozgáskoordinációs zavarok közül az egyensúlyvesztés, bizonytalan járás, szédülés, a végtagokkal végzett mozgások ügyetlensége, a lábak gyengesége tűnhet föl.
Fáradtság és rosszkedv
A fáradtság és levertség több betegség tünete is lehet, így általában nem a szklerózis multiplexre gyanakszunk ezek jelentkezésekor. Ám a krónikus fáradtság olyan mértékű lehet, hogy a beteg képtelen az önellátásra. Az általános fáradtságot jelezheti a beszédképtelenség, a beszéd lelassulása. A nagyagyi központokhoz rendelhető hiányosságok lehetnek nem csak a beszédben, de egyéb mentális, érzelmeket és gondolkodást igénylő területeken is. A mentális zavarok közül a rövidtávú emlékezet és a koncentrációs képesség gyengülése lényeges.
A rosszkedv e betegséggel kapcsolatban vagy attól teljesen függetlenül is kínozhat bárkit, azt azonban nem árt tudni, hogy az SM maga is okozhat hangulati zavarokat. A krónikus jókedv gyakran csak elfedi a belső rosszkedvet, depressziót. Nagyon fontos józanul látni a betegséget, elfogadni, és megtanulni együtt élni a nehézségekkel. Szükség esetén nem szégyen segítséget kérni.
