Az orvostudomány, az orvosok a világon mindenütt defenzív szemléletűek. Ez azt jelenti, hogy maximális biztonságra törekedve védik, lefedezik magukat a saját, és persze a betegek érdekében. Tehát ha valakinél felmerül egy betegség gyanúja, akkor az orvosnak kötelessége addig kutakodni, vizsgálni, amíg biztos nem lesz a diagnózisban vagy éppen ki nem zárja azt.
A gyermekorvos dilemmája
De mit csináljon az orvos, ha valakinek a mellkasa, a szíve fáj? Hisz valljuk be, mindannyian éreztünk már kisebb-nagyobb mellkasi fájdalmat, szúrást, nyomást - mégsem fektettek be mindannyiunkat az intenzív kardiológiai osztályra! Defenzív szemlélet ide, maximális biztonság oda, nem gondolhatunk és törekedhetünk minden esetben, mondjuk az infarktus kizárására. Tehát az orvosnak vállalnia kell valamennyi rizikót - erre elsősorban széles tudása és tapasztalata hatalmaz-(hat)ja fel -, és el kell tudni döntenie, milyen eredetű a páciens fájdalma. Mi, gyerekgyógyászok valamivel könnyebb helyzetben vagyunk, hisz gyermekkorban nincs - illetve ezt a szót a medicina nem ismeri, mondjuk hát, hogy irodalmi ritkaság - az úgy-nevezett kopási betegség, a többi közt az érelmeszesedésen alapuló infarktus. Mi, gyerekgyógyászok valamivel nehezebb helyzetben vagyunk, hisz a kisgyerek nehezebben kooperál, mondja el a baját, meg hát annyi a neurotikus, "szívszúrós" kamasz, és annyi minden okozhat még mellkasi fájdalmat...
Minden fájhat
Egy régi orvosegyetemi adoma szerint a belgyógyász professzornak arra a vizsgakérdésére, hogy mi NINCS a májban, csak egy lehetséges válasz van: biliárdgolyó. Ugyanis azonkívül szinte mindenfajta anyag megtalálható ebben a komplikált, sokfajta feladatot ellátó szervben. Mindez a mellkasi fájdalomról jutott az eszembe. Ugyanis arra a kérdésre, hogy a számtalan lehetséges okot kizárva, biztosan mi nem okoz fájdalmat a mellben, talán csak egy helyes válasz van: a lúdtalp. Tulajdonképpen ez a válasz is rossz - a lúdtalp is okozhat mellkasi panaszokat! Ugyanis a mellkasi fájdalmak hátterének osztályozásakor egyes könyvek első helyre a statikai problémákat teszik, amelynek hátterében akár lúdtalp is állhat. A statikai problémák közé tartozik a csigolyák kóros görbülete is, és emiatt a háti ideggyökökből a mellkasba sugározhat a fájdalom. Különböző traumák, így a bordákat ért, esetleg már elfelejtett ütések is hasonló panaszokat okozhatnak. Különleges, ám igen gyakori betegség a Tietze-szindróma, amely a szegycsont és bordák találkozásánál található ízületek ismeretlen eredetű nyomásérzékenysége, amely éles szúró fájdalmat okoz.
Tüdőeredetű is lehet a fájdalom: egyszerű tüdőgyulladás, különösen, ha az idegvégződésekben gazdag mellhártyára is ráterjed (mellhártyagyulladás), komoly fájdalommal járhat, akárcsak a légmell vagy egy másik súlyos betegség, a tüdőembólia (a tüdő verőereinek hirtelen elzáródása). Ezek a fájdalmak persze általában a légzésfázisokkal összefüggenek. Elég gyakori az is, hogy gyomorfekély vagy a nyelőcső betegségei vagy akár a gyulladt epehólyag okoz mellkasi panaszokat. És rengeteg a megfoghatatlan, jobb híján pszichés eredetűnek nevezett mellkasi fájdalom, elsősorban neurotikusoknál, szorongóknál. Közismert, hogy a kamaszkor nem éppen a kiegyensúlyozott életérzés időszaka. A többi okra e rövid közleményben nincs helyünk kitérni, ezért csak felsorolásszerűen: az emlő különböző betegségei, számos neurológiai ok, beleértve a nyaki és háti porckorong betegségeket, a mellkasizmok betegségei, akár egyszerű görcsei, a nyak, a borda, az övsömör, és sok minden más.
Szív vagy nem szív?
Ennek eldöntése természetesen orvosi feladat. De azért nem árt tudni annyit, hogy szív- vagy nem szíveredetre utalnak a panaszok. Miközben hangsúlyozzuk, hogy az alább leírtaknak az ellenkezője is igaz, típusos esetben
- a szív eredetű fájdalom:
- a szorító, markoló, néha égő jellegű
- nem egy pontban, hanem nagyobb, ökölnyi területen jelzi a fájdalmat a beteg
- a hátba, a bal karba és - ez kevésbé közismert - az állba, a fogakba és a torokba sugárzik ki
- terhelés, stressz, hideg, valamint bőséges étkezés provokálja
- légzéstől független.
- a nem szív eredetű fájdalom:
- gyakran szúró eredetű, bár "mindent tud", a legváltozatosabb formákat öltheti
- a beteg egy ujjal megmutatja a fájdalom gócát
- nyomásérzékeny lehet, lásd a fent leírt Tietze-szindrómát
- provokáló tényezők nem jellemzőek, illetve gyakran nyugalomban is jelentkezik
- légzéssel összefügg(het).
Természetesen az objektív elkülönítéshez komolyabb vizsgálatok szükségesek. Ezek a betegségek súlyosságától és jellegétől függően az egyszerű EKG-tól a gyomortükrözésen és terheléses vizsgálatokon (ergometrián) át a szívkatéterezésig terjedhetnek. De ennek eldöntése már valóban szakorvosi feladat.
Palpitáció
Meg kell említenünk még egy különös érzést, amelyet palpitációnak neveznek. Ez a kifejezés a szívverés tudatosodását takarja. Tehát amikor az ember érzi, észleli, hogy ver - vagy éppen kihagy - a szíve. Ennek számos oka lehet: elsősorban különböző ritmuszavarok, de pajzsmirigy- túltengés, illetve bizonyos billentyű betegségek - így mitrális prolapszus is okozhatja. Ez a bal pitvart és a bal kamrát elválasztó kéthegyű billentyű kóros elváltozása. Ez utóbbi betegségről következő számunkban részletesen szólunk.
